Ti mit tennétek, ha ferde szemmel nézne rátok sok kisgyerekes szülő kutyasétáltatás közben és folyamatosan lesnének, hogy hova mentek a kutyával, mit csinál a kutya stb?

Ágnes a szívemből szólt...!

Szerencsére a párom is állatbolond velem együtt, nem is csalódunk sohasem egyikben sem...

Van 3 kutyánk, 2 macskánk,15 kacsa,7 liba,kb 80 csirke-tyúk,10 gyöngytyúk és 8 pulyka...Folyamatosan változik a számuk, ahogy kerülnek a sütőbe-fazékba... Nagyon szeretnék még 3-4 kecskét is a közeljövőben, de ezt még nagyon halkan írom, párommal még lesz 1-2 meccsem...:) Ezen kívül befogadunk mindig 1-2 kutyát is akin segíteni kell, de sohasem aggódunk olyan dolgokon, hogy fertőzés vagy betegség... Húst ugyanazt eszik a kutyáink és macskáink, mint mi. Magunk neveljük a hús nagy részét, amit veszünk azt pedig olyan helyen tesszük, amiben bízunk. Gyerekként is állatok között nőttünk fel mindketten, elképzelhetetlen, hogy ne legyen körülöttünk egy sereglet.

Nem vagyunk gazdálkodók, vagy falusi átlag, nem mintha az baj lenne... Én közgazdász vállalkozó vagyok, párom orvos.

Gyereket tervezünk a közeljövőben, de eszünkben sincs megválni semmilyen állatunktól ezért... Kezet mosunk, a higiénia szabályait betartjuk, állatos ruháinkat külön mossuk, de ezen kívül semmit sem teszünk egyebet. Mióta itt lakom a jelenlegi otthonomban, a körülöttem élők összetétele megváltozott és felhígult, sok a kiköltöző városi, de örömmel látható, hogy az esetek 80%-ban hasonló elveket vallanak és sokat tanulnak az állatokról, kérdezik a régóta gazdálkodókat,állattartókat... Én magam is a Sütimamától:) és párjától, aki vadász volt 45 évig, tanultam,tanulom a mai napig legtöbb dolgot és örökké hálás leszek érte!!!:)

A River Cottage-t szoktuk nézni párommal és a magyar átlag is arra tart, amit az ottani városiakkal tapasztal az ember... Teljesen tudatlanok, tele vannak frusztrációkkal és előítéletekkel, mintha agymosottak lennének a felnőttek és ezt sikeresen átnevelik a csak gyorskaját evő gyerekeikbe...

Szörnyű, amit látok és tapasztalok sokszor...

Egy biztos. Mikor megszületik a gyermekünk, akkor ismerni fogja az állattartás és növénytermesztés minden ágát, amiben mi is tapasztaltak vagyunk és ha többet akar, akkor azt is megkapja. Fára fog mászni, földről, bokorról,fáról és az otthon nevelt állatokból fog enni, ismerni fogja az ÉLETET. Akár fiú lesz, akár lány, kapni fog csúzlit és nyilat, csinálunk krumpli puskát és menni fogunk erdőn-mezőn, mert ez a MINIMUM amit adhatunk az mellé a tudás és tapasztalat mellé amit megtanul az iskolában és az életben...

Akiknek nincs kapcsolata a természet bármely részével, akár állat vagy növény, az teljesen kizárul egy élhetőbb és szerethetőbb világba, annyira beszűkül, hogy semmi sem fogja motiválni, a saját félelmei és korlátai rabja lesz...

Bocs a hosszú dumáért...

Na, mit gondolsz? Vajon ki pontozott le?!:) Ahogy engem is.

Épp erről beszéltem..

Sz@rjál rá. Nem az a lényeg. Ebben jók ..pontozgatni:)

Nálunk is van néha így, de olyan is volt már, hogy pont az anyuka hozta a labrador kutyámhoz a gyereket. Azt mondta, nekik is van otthon nagy testű kutyájuk és felismerte a fajtát. Bárcsak mindenki ilyen lenne...egy gyereknek fontos egy kutya társasága.

Amúgy a kérdésedre válaszolva: Hagyd figyelmen kívül, ha csak néznek és nem szólnak be, de ha a gyerek megy oda és úgy csesznek le akkor igenis kérd ki magadnak, hogy te normálisan viszed a kutyádat és neki kéne jobban vigyáznia, hogy a gyerek ne menjen oda.

Engem a 60 éves körüli szomszédaim idegesítenek.

Amint elmegyek kutyával a ház előtt, az övéi elkezdenek ugatni és egyből néz ki az ablakon, bámul rám...nah ez nagyon irritáló. Ráadásul már többször is szólt, hogy mért sétáltatom a kutyámat az ő utcájában. Közben meg baromira nem az ő utcájában sétáltatom, csak valamerre vezet el kell indulni amikor a városba megyek sétálni vele(ő csak azt látja, hogy a háza előtt elmegyek, majd 2 óra múlva megint elmegyek. (visszajövök))

Tényleg ne foglalkozz velük. Egyet megtanultam: az anyukákkal nem érdemes vitatkozni. Persze azért ne is hagyd magad, nyugodtan sétáltasd arra továbbra is a kutyád.

Főleg itt a gyakorin szoktam cifrákat látni... hajaj :) A mai anyukák túlzásba viszik az aggódást. Persze mint mindig, tisztelet a kivételnek.