Pórázos kérdés?

Igen, értem. Valóban az ilyenkor a bibi hogy nem figyel rám. Egy ideje nem viszek magammal jutalomfalatot sétához.

Csak az a vicces, hogy mikor a parton vagyunk, ahol nincsenek nagyon emberek, szinte együtt mozgunk magától értetődően. Emberek között pedig pont az ellenkezője.

Szocializáltság - kutyasuliba el tudnám vinni végülis csak kicsit messze van és nincs kocsim. Viszont amúgy idegen kutyákkal jól kijön, velük tud viselkedni. Csak az embereket vadászná le folyton játékból, viszont nagyon hevesen.

Viszont, még érdekesebb, ha jön hozzánk valaki.

Olyankor úgy bepörög, hogy szinte szaltózik a levegőben.

Ha ott pirítgatnám előtte a bacont, azt sem venné észre.

Olyankor, jobbat nem tudván, pórázra teszem, és várom, hogy befejezze a műsort (20p fél óra kb) tiltjuk ha ugrálna.

Néha nevetek rajta magamban, pedig tudom, hogy nem vicces.

Mintha magára akarná vonni a figyelmet - ami abszurd, mert figyelünk rá is. :-/

Nos, köszi a tanácsot. :*

Igazából pont ezt csináltam, mikor még jutalomfalattal sétáltunk - csak aztán elhagytam a jutalomfalatot, mikor jól mentek a dolgok. Nem gondoltam, hogy "elfelejti", és újra meg kell ismételni.

Visszarántani nem szoktam, mert csak jobban belelendül.

Inkább megfordulok, vagy a járda másik fele felé haladok, esetleg leültetem -> ez az emberekkel esetében beválik. Viszont a folyamatos húzás ellen nem.

Mint írtam, ma kb egy órán át csigatempóban haladtunk haza.

És az eredmény nem az volt hogy végül rájött hogy mellettem sétáljon, és akkor minden ok. Hanem nyüszögni kezdett, és ásítozott. :D