Az eszem se, a szívem se tud dönteni: melyiket válasszam?

Kutyát szeretnék, tegnap el is mentem egy menhelyre és leszűkítettem a kört 2 kutyára. Mivel mindkettő nagyon szép és aranyos, és a menhelyről most sok kutyát fogadnak örökbe, gyorsan kéne döntenem, nehogy elkéssek, és más fogadja be a választottamat.

Az egyik kutyus egy 6 hónapos kis keverék. Igazán tetszik benne, hogy nem mindenkivel barátkozik, kifejezetten szeretem az ilyen félős kutyákat. Séta során nem tudott még teljesen feloldódni, de látszik, hogy keresné a kapcsolatot az emberrel, csak retteg. Úgy gondolom, hogy mivel volt már tapasztalatom félős kutyákkal, viszonylag könnyen el tudnám nyerni a bizalmát és szép, boldog életet tudnék neki biztosítani.

A másik egy 2 éves keverék, aki pont ellenkezőleg, a legkevésbé sem félénk, hanem igazi életrevaló kis lény. Ölel, puszil, bújik, mindenkit levesz a lábáról a szeretetével. Azonban nagyon aktív, és tartok tőle, nem mindig tudnám teljesen lefárasztani. Napi 3x sétálna, 2x kisebbet (kb. 15p. - fél óra), és 1x nagyobbat (kb. 1 - másfél óra), hétvégén hosszabban is lenne a nagy séta, 2-3 óra akár, de gondolkoztam azon is, hogy talán csalóka a dolog, mert a menhelyen nyilván nem mozog annyit, és most tele van levezetetlen energiával. Nagyon örülnék neki, ha egy ilyen kis drága lélek végre életet hozna a lakásba, amit a másik pici talán nem, ő csöndesebb, de közben fenn áll a lehetőség, hogy talán később ő is ilyenné válik!

Melyiket javasoljátok nekem?