Megkockáztassak egy kuvasz kölyköt? Érdekel a véleményetek.
25 éves lány vagyok. Kiskorom óta szeretnék kuvaszt, teljesen lenyűgöz a fajta. Egy kis tapasztalatom van is vele, mert egy ismerősöm kuvasz kanját gyakorlatilag én neveltem fel, én tanítottam meg mindenre, és a mai napig jobban hallgat rám, mint a gazdájára. Szeretem az olyan kutyákat, akiket nem lehet kenyérre kenni. Most van egy 7 éves Jack Russell szukám, ő sem könnyű eset alapvetően, de teljes köztünk az összhang.
Most összeköltöztem a kedvesemmel egy kertes házba, 2000 négyzetméteres nagy kerttel. Kerítésünk még nincs, de tervbe van véve, hogy idén megcsináljuk.
Most újult erővel foglalkoztat a gondolat, hogy lehet, hogy beszerzek egy kuvasz kölyköt (szukát). Időm lenne vele foglalkozni, mert olyan a munkám, hogy javarészt itthon dolgozom. Anyagi akadálya sem lenne. A kedvesem felől oroszlánt is hozhatok a házhoz - ő nem egy nagy kutyás, nem ebben nőtt fel, de szereti a kutyákat és szerintem ösztönösen jó érzéke van hozzájuk.
Ami kicsit aggaszt: féltem Jack Russellemet. Elég domináns a kicsike (más kutyákkal), meg nem kevéssé pimasz, és nem tudom, egy harminckilós kuvasz mennyire tolerálná... Na meg nem kis felelősség ez, lássuk be. Stabilnak érzem az életemet, de buktatók mindig lehetnek.
Ismerem az összes rémhistóriát a kuvaszokról. És ismertem olyan 60 kilós kuvasz kant is, akinek egy vékonyka, csendes kis nő volt a gazdája, és úgy sétáltatta laza pórázon, mint az álom. Szóval nincsenek előítéleteim.
Elég határozott, állhatatos tudok lenni, és (sajnos vagy szerencsére?) van bennem némi bizonyítási vágy, hogy megmutassam a világnak, hogy a kuvaszt lehet normális kutyaként is kezelni.
Még mindig vannak fenntartásaim...
Egy nagy testű, viszonylag egygazdás kutya beszerzése olyan, mint egy hosszútávú hitel. Oké, hogy én vesződöm vele, de ha engem valami ér, van-e jogom a szeretteim nyakába varrni? Ha engem elüt egy kamion, vagy mondjuk a párommal mégsem úgy alakulnak a dolgaink, megtehetem-e a szüleimmel, hogy nekik kell kerülgetniük a kuvaszomat? Az mégsem egy zsebkutya... Szóval nem magam miatt aggódom.
Vagy eltúlzom a dolgot? Elvégre ezzel a gőzzel végrendeletet írhatnék, ahányszor átkelek az úton... szóval nemtom.
válasza:Ez rossz hozzáállás, hogy történik veled valami. Ennyi erővel mindenki felelőtlen, aki kutyát tart, mert mi lesz ha történik velük valami. Vagy menjünk tovább, ne legyen senkinek sem gyereke, mert ha meghalnak, akkor nagy gond a rokonságnak?
Amúgy ha valami bajod lesz és senki sem akarja a kutyát, akkor ha tényleg jó helyről veszed, akkor a tenyésztő úgyis visszaveszi. Sokszor alá is kell írnod papírokat, hogy a tenyésztőnek elővásárlási joga van, tehát a tudta nélkül tovább sem adhatod sehova.
válasza:Oké, nem vagyok paranoiás, sem beteges halálvágy nem gyötör, csak ezt a lehetőséget is figyelembe akartam venni.
Köszönöm, hogy lehülyéztetek, akkor maradok a statisztikailag valószínűbb érveknél, amikor döntést hozok. :)
válasza: válasza:A leírtak alapján bátran bevállalhatod! Végre egy felelős, tudatos kutyagazda, gratulálok! :)
De tényleg túlzásba vitted az elmélkedést :D ne haragudj, de mindenre ténylen nem lehet felkészülni...
Ha jól értem, a terriered ivtalan szuka? Tuti, hogy az első időkben ő lesz a vezér a két kutya közül, ezt éreztetned is kell, először ő kapjon kaját, játékot, pórázt, stb-stb, aztán a kölyök. Hagyd, hogy kifejezze nemtetszését, de ha feleslegesen terrorizálja a kölyköt, akkor keményen rá kell szólni Aztán tutira veszem, hogy a kuvasz lenne a vezér a későbbiekben...ekkor már a terriert kell hátrébb sorolnod tudatosan, tehát a kuvasz kapjon előbb enni, stb-stb...
Itt egy blog, amiben két keverékhez került egy kuvasz. Tanulságos lehet :)
Sok sikert és bátorságot :)
Ha minden kötél szakad, még kutyasuliba is mehettek
válasza:Azt hiszem, a márciusi kutya újságban (az a szám, ahol a dogok vannak a címlapon) pont erről a fajtáról írt egy cikket egy kuvasz tenyésztő. Névvel elérhetőséggel és buzdítással, hogy bárkivel szívesen felveszi a kapcsolatot kuvasz ügyben.
Érdemes ezt is elolvasnod, bár úgy látom, hogy szépen utánajártál a dolgoknak, azért soha nem árt több háttéranyag.
válasza:Köszönet a válaszokért.
Szilvi & Argosz, köszönöm a blog linkjét, nagyon tanulságos!
Ha kutyasuliba nem is, de kutyaoviban mindenképpen szeretnék vele menni, már csak azért is, mert máshol nem tudnám más kutyákkal összeengedni. Bár van a közelben egy tükörsuli, az erősen csigázza a fantáziámat...
#17. válaszoló, köszönöm az újság ajánlását, meg fogom venni.
#18. válaszoló: hát nekem meg a kanokkal vannak rosszabb tapasztalataim. :) Nem szeretem, hogy folyton versengenem kell a hormonjaikkal a figyelemért...
A mi szukáink sose verekedtek (bár elég jámbor fajták voltak, beagle, uszkár meg hasonlók), egy-egy apró, labda feletti összevicsorgást leszámítva. És figyelmesebbek, kezelhetőbbek, empatikusabbak, mint a kanok.
Tegnap megkérdeztem a páromat, mit szólna, ha vennék egy kuvaszt. Az egyetlen kérdése az volt: "Mikor?" "Kerítéscsinálás után." "Akkor vegyél."
:)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!