Kutyák szeparációs szorongása. Milyen megoldások léteznek erre a problémára? Nektek mi vált be?

Mondom, nem én közvetítem, már mielőtt hozzám került is így viselkedett. Én épp ezt akadályoztam meg, hogy itthon is ezt csinálja.

Csak ahány ember, annyi módszer mond mindenki. És persze mindenki meg van róla győződve, hogy ő tudja jól.

Tudom, hogy okkal csinálja. :)

Nos az a helyzet utolsó válaszoló, hogy kicsit bonyolult a történetünk, mert párommal fogadtuk örökbe a kutyát de akkor még otthon laktunk, szülőkkel. Aztán párom apja miatt nekik költözni kellett, én pedig mentem velük. És az óta már 7x költöztünk... Nem is a sok költözés a gond, hanem, hogy

több hónapig nem lehetett velünk a kutyánk. :(

Amikor ezt a kérdést kiírtam, akkor meg az előző albiban laktunk már csak ketten párommal, ott az első alkalommal, amikor 10 percnél tovább ugatott a kutya, jött a fele ház és majd fel koncoltak minket... Nem rég költöztünk el, itt végre tudunk a kutyával úgy foglalkozni, hogy ne szóljon be valaki folyamatosan...

Azért is emeltem ki a kérdést, mert most hétvégén tudtuk végre elkezdeni a kutyával e téren a dolgokat. (még festeni kellett itt, rendbe vágni a lakást stb stb stb) Úgy magára hagyni pedig nem akartuk, hogy doboz doboz hátán van és ha ne adj Isten súlyos a helyzet, akkor szétszedjen bármit is.

DE már tegnap csomó mindenben érzékeltem a javulást. Nem részletezem, mert kisregény lesz belőle de sétánál jobban figyel rám, engedelmesebb stb.

Párom volt túl engedékeny vele az első pár hónap után, de mielőtt ez történt volna is ugatott a kutya.

Legutoljára még tavaly nyáron tudtam vele "gyakorolni", hogy ne ordítson. Akkor szörnyű volt az egész (nem lelkileg, hanem a hang) és hiába vesződtem 2 hónapig, semmi változás nem történt. Tegnap azonban először csak 20mp-re tudtuk egyedül hagyni, akkor lett először csönd és bementünk (nem üdvözöltük, semmi) kb egy órán át ezt csináltuk és már 12 percre egyedül tudtuk úgy hagyni, hogy annyira ne visítson. Már hagyott szüneteket a hisztik között. Csak abban vagyok most bizonytalan, hogy ha először csöndben marad, akkor menjünk be mindig? Mert akkor tuti meg fogja tanulni, hogy egyszer marad csendben és bemegyünk... attól nem lenyugodni fog, hanem így cselezni. Tegnap nem mentünk be minden alkalommal, amikor csendben volt, mivel próbáltuk nyújtani az időt.

Úgy értem, hogy:

kimegyünk, elkezd nyöszörögni 2-3 percig. (ilyenkor szünetet annyi időre hagy, hogy mire megfogom a kilincset, már folytatja is)

aztán beerősít a drágaság, akkor már hallatszódik a folyosón is a hisztije. (szünetet annyit hagy, hogy mire megint benyitnék, már folytatja)

úgy érzékeltem, hogy 5 perc után kezdenek nyúlni a szünetek egészen 10 percig, amikor ismét beerősít.

Tehát vagy 5 perc után van annyi ideig csendben, hogy be tudjunk menni, vagy 10 perc után.

Nem tudom mennyire érthető, remélem értitek. :D

Ezt már olvastam régen is. :)

Lefárasztjuk, mert tegnap is ivott és levágta magát, lógott a nyelve is rendesen. (sétáltunk, elengedtük, gyakoroltuk hogy lábhoz, ül, marad stb stb. Láttuk, hogy kezdi unni meg fáradt, így hazamentünk mielőtt megunta volna a dolgot.)

Semmit nem hagytunk elöl, ittunk mi is vizet kicsit aztán kimentünk. Próbáltam már bőrt vagy más rágókát otthagyni neki de nem eszi meg... pedig nagyon bélpoklos de hozzá sem nyúlt soha egyik fajtához sem. Játékhoz szintén.

No én ezt a palackos dolgot anno is csak itt olvastam egyedül. Lehet ezt bonyolítom túl, de mindenki azt hajtogatja, hogy ne menjünk be, míg a kutya ugat. Mert azért hangoskodik,hogy visszamenjünk. Anélkül pedig nem tudok bemenni és oda dobni a palackot, hogy ne nyissak be. :)

Szóval én ezt nem alkalmaztam soha, hanem megvártam míg annyi ideig csendben marad, hogy be tudjak menni. (odalépni az ajtóhoz, kulcsot bedugni a zárba, elfordítani a zárat, kilincs lenyom és nyitni az ajtót)

De ha nem hagy annyi szünetet, hogy be tudjak nyitni, akkor logikusan akkor megyek be, mikor ugat...