A kutyámra a saját érzéseim vetülnek ki, amikor c. igánnyal találkozunk az utcán?

Előre leszögezem, nem vagyok rasszista. Viszont 2 jöttem haza a suliból. Tél volt, kb este fél 8, tehát vak sötét. Hazafele megtalált magának 2 cigány férfi, fogdostak, próbáltak a kabátom alá nyúlni. Azért engedtek el, mert jött felénk egy kocsi, és amikor ezt meglátták, gyorsan elfutottak. Tettünk a szüleimmel feljelentést, de mivel szinte egyáltalán nem emlékeztem a férfiak arcára, semmi nem lett az ügyből. Azóta ha meglátok egy cigányt, egyszerűen ledermedek. A kutyám fél éves. Semmi atrocitás nem érte őt soha, nem bántotta senki. De ha az utcán találkozunk egy ilyen emberrel, akkor az egész kutya megfeszül(ahogy én is), támadásra kész. Járok vele iskolába, határozott vagyok, és soha semmi problémám nem volt a kutyámmal. De ha csak a kertben látja, hogy a kapunk előtt cigányok sétálnak el, megőrül. Más emberekre meg fel sem emeli a fejét. Elkezdtem járni pszichológushoz. Talán ez segít rajtam, na de a kutyán is változást fogok látni? Tudom, már rég el kellett volna mennem dokihoz, de esküszöm, nem vettem észre magamon semmit. Természetesnek hittem, hogy félek ezután az eset után a romáktól. De amikor megláttam, hogy ez a viselkedésem már a kutyára is kihat, akkor rájöttem ez nem normál. Szóval az a kérdésem, hogy ha sikerül leküzdenem a félelmemet, a kutya is visszavesz magából? A kutyasuliban nem beszéltem erről, egyrészt szégyenlem, hogy ilyen módon megviselt ez a dolog, másrészt nem hinném, hogy ott sok mindent tudnának tenni, hiszen nem is a kutyával van gond. Nektek mi a véleményetek?