Ivartalanitas utan ujra a regi lett a kutyatok, es nem viselte meg nagyon?

SEMMILYEN változás nem történt! A műtét után, amikor hazaértünk, egy kicsit gyenge volt, 1-2 napig csak pihengetett, és csak pár perces sétákat tettünk. A 3-4. naptól már többet sétáltunk (10-20 perceket) a varratszedés után mindent úgy folytattunk, mint előtte.

A személyisége tényleg semmit nem változott, talán egy kicsit nyitottabb lett a többi kutya felé.

Szuka kutyáról van szó, és a lábadozás nagyon simán ment. A gallért levettem róla, amikor hazaértünk, és a sebet soha nem akarta piszkálni.

Ne félj, nem lesz semmi egetrengető, ne éreztesd vele, hogy "valami történik", nem kell túl sokat tutujgatni. Pár nap, és minden olyan lesz, mint régen:)

hát annyi hogy azóta gyűlöli az állatorvosunkat,nagy fél tőle:))

De személyiségében nem lett változás,ugyanolyan játékos,kiváló apportírozó és bújós kutya mint volt:)

Hazahoztuk amúgy félig kómásan istenem szívem szakadt meg (amúgy hogy ott kellett hagynom nagyon megviselt,nem bírtam abbahagyni felnőtt nő létemre a sírást),aztán hazaértünk vigyáztunk rá folyamatosan,enni aznap nem kapott,este már inni viszont igen mikor teljesen magához tért.

Pelenkáról mindenkit lebeszélek,de ebben az esetben használtunk másnap délutánig,de ígyis kanapéra potyogtatott meg pisilt mert záróizmai nem működtek. Reggelre semmi baja nem volt amúgy,várta a szokásos reggeli tejszínhabot:)

Hm, ez egy érdekes kérdés!

A mi kan kutyánk (akinek bizonyíthatóan van legalább 1 kölyke) kb: 2 évesen lett ivartalanítva (örökbefogadtuk, tehát csak becsült az életkora). Ő egyáltalán nem érdeklődik a szukák iránt, viszont a kanok rendszeresen "rágerjednek", amit kifejezetten nem tolerál... Egyébként mindenkivel barátságos, kedves, soha nem támad (csak néha védekezik)... Bő fél évig volt ivaros nálunk és a műtét után nem igazán vettünk észre változást a viselkedésében, talán annyit, hogy kevésbé mászkál el mint előtte...

Viszont ismerek 3 másik kant akik 8-9 évesen lettek ivartalanítva és ők a műtét után kb: 1-1,5 évvel megint érdeklődni kezdtek a szukák iránt (néha, bizony igen hevesen!), nem akarnak utánuk menni mindenáron, de ha már ott vannak akkor alig lehet visszatartani őket. Az egyik "csak" a régi ellenségeket utálja azóta is, de a másik az minden kannak neki ugrana (ha hagynák), a 3. azóta elhunyt...

A szukák között nem vettem észre semmi különbséget műtét előtt és után.

Szia! Nekem fiú husky kutyusom van. Már 5 hónaposan ivartalanítva lett, azt mondta az állatorvos, így nem tud kialakulni benne a "rossz szokás", és nem csinálja majd megszokásból. Én nem bántam meg. Lakótelepen lakunk, és nagyon sok gazda panaszkodik, hogy tüzelési időszakban nem bír a kutyájával. Nekem így semmi gondom, egyáltalán nem érdeklik jobban a tüzelő szukák, mint más kutya :)

Ugyanolyan kis dinka maradt, játszik másik kutyusokkal is.

Hát a műtétről amikor hazaértünk, elég nehéz volt a dolog, bár szerintem engem jobban megviselt, mint a kutyát:) Szegény nem értette először, hogy miért nem tud mozogni. Mikor kezdett kimenni az altató, meg az érzéstelenítő, állandóan fel akart kelni. Az altatótól 5 ször hányt. Kaját nem kapott, csak vizet ivott.Elég rosszul aludt azon az éjjel, és reggel amikor felkelt, nyüszögött egy kicsit. Gondolom húzódott a seb. Aznap elég szomorkás volt. 2. nap már játszani akart másik kutyusokkal, de akkor még nem engedtem neki. Sajnos én elkövettem azt a hibát (bár tudtam hogy nem szabadna), hogy nagyon elkényeztettem, ölelgettem, meg ilyenek. El is lett kapatva, elszállt magától, szemtelen lett. Aztán lerendeztük újra a viszonyokat. Ja ő is bepisilt egyszer, de többször nem. Szólt, hogy menni kell le, de nem értem le vele. Összességében én egyáltalán nem bántam meg. Csak legyél erős, és ne éreztesd vele, hogy ő beteg, vagy ilyesmi, mert úgy jársz mint én:)