Az ebtenyésztés elkezdésének/bejelentésének mik a hivatalos lépései? Nem szaporító vagyok, Nem haszonszerzésből! Bővebben lent

Ha rendes tenyésztésbe fogsz, úgy hogy van kennelneved, törzskönyve a kutyusoknak stb... akkor bejelentheted, hogy te tenyésztesz, megmutatod róla a papírokat és akkor engedélyezik több kutya tartását de akkor is meg lesz szabva, hogy maximum hány kutyád lehet - legalábbis nálunk a szomszéd településen így van. (Ahol én lakom itt nincsen korlátozva).

Ha nincsen nálatok ebadó akkor a kicsik után sem kell majd adóznod. Ha van akkor meg a nagyok után is kell.

Nem szabhatják meg! az alkotmány bíróság kimondta, hogy az eb tartásra az állatvédelmi törvény vonatkozik ami 12m2 /kutya (vagy 10m2 ebben nem vagyok biztos) ha ez a terület megvan akkor szavuk sem lehet... sok önkorányzat helyi ebtartási rendelete még hatályban van (jogtalanul). Erre fel kell hívni az önkormányzatok figyelmét

"

17257. Elküldve: 2012-01-28 09:33:36 [96.]

A XVI. kerületi önkormányzat kapitulált. Működik az Alkotmánybíróság határozata.Most kipróbálom az alapjogvédelmi biztoson keresztül benyújtani a többi törvénytelen helyi rendeletet, így a kókait is.

Íme:

"Az Alaptörvény 30. cikk (1) szerint Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Az Alaptörvény 24. cikk (2) e) alapján Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

Az alaptörvény 32.cikk szerint (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Az alaptörvény XIII. cikk szerint (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

Az alaptörvény VI. cikk szerint (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

Az Abtv. 2. § szerint Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

Az Abtv. 24. § (1) szerint Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját.

(2) Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.

Az Abtv. 37. § (1) szerint Az Alkotmánybíróság a 24-26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.

2010 10.17.-én indítványoztam, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül és

semmisítse meg Balatonboglár Város Önkormányzatának 27/2003(XII.15.) Kt. számú állattartási rendeletének (Ör.) III. fejezet,- mely a „kedvtelésből tartott állatok tartását” szabályozza- , a 9.§ 11.§.12.§-át. (1.sz. melléklet) A Ör-t. 2. sz. mellékletként csatolom.

A beadványt az Alkotmánybíróság 1546/B/ 2011 ügyszámon nyilvántartásba vette, azonban az Alaptörvény hatályba lépését követően az eljárást megszüntette. Az ügyben nincs arra mód, hogy alkotmányjogi panasszal éljek, viszont a rendelet egyértelműen az alaptörvény 32.cikk (3) és az alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésbe ütközik. Ezt azért állíthatom biztosan, mert állattartási, állatvédelmi ügyekre szakosodott ügyvédként számtalan állattartási rendelet felülvizsgálatát kértem az Alkotmánybíróságtól, mivel az volt az álláspontom , hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet hatályba lépését követően megszűnt az önkormányzatok önálló rendeletalkotási jogköre a tárgyidőben hatályos Alkotmány 44/A. § (2) rendelkezésére tekintettel.

Beadványaim közül végül is egyet elbírált az Alkotmánybíróság és a 146/2011. (XII. 2.) AB határozatban kimondta , hogy a 2010-es Korm. rendelet1 megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy.

Ennélfogva nem tartozik az önkormányzat feladatkörébe az állattartás szabályozása, így maga a szabályozás is az alaptörvény 32.cikk szerint (2) bekezdésébe ütközik.

A felelős tulajdongyakorlással kapcsolatban az AB határozat kimondta, hogy: „Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Korm. rendelet1 14. § (2) bekezdése – a Ptk. 100. §-ával összhangban – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Korm. rendelet1 szabályainak betartásával történhet. Az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak az előbb említett szabályok, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk. 191. §-a alapján a jegyzőhöz és bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, felhatalmazására született a Korm. rendelet2, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van a Korm. rendelet1 szabályaihoz is. „

„A Korm. rendelet1 meghatározza, milyen feltételekkel lehet állatokat kedvtelésből tartani (illetve velük kereskedni), ami a Korm. rendelet1 szerint a tenyésztést is magába foglalja. E szabályok szerint nem kell hatósági engedély egyik tevékenységhez sem. Az Ávtv. egyes esetekben – állatkert, állatkereskedés létesítése – engedélyhez köti az állattartást, de ezek között a kedvtelésből tartott állatok, mint a kutya és a macska tenyésztése nem fordul elő. Az Ávtv. meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait (48/A. §), amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzat hatósági jogkörei az Ávtv. 49. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott Korm. rendelet2 szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése (az itt nem releváns veszélyes állatok kivételével). Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.

Az önkormányzat tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e. „

Ennélfogva az alaptörvény XIII. cikk (1) szerinti felelős tulajdongyakorlás állattartás vonatkozásában nem önkormányzati rendeletalkotás által valósítandó meg, hanem az AB határozat által hivatkozott jogszabályok által.

39. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező"

Ennélfogva álláspontom szerint, miután az AB egy határozatában kimondta, hogy az önkormányzatok önálló rendeletalkotási jogköre megszűnt, ez az álláspont mindenkire nézve kötelező.

Ezért az Alkotmánybíróság jogosult a többi elébe kerülő a kormányrendelettel ellentétes helyi a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló rendeletet megsemmisíteni. A jelenlegi jogi szabályozás szerint azonban csak az kerülhet elé, melyet t. Alapjogvédelmi Biztos eléterjeszt.

Nem szabhatják meg!

Egyszerűen hülyék az önkormányzatnál és fogalmuk sincs semmiről. De ez egy hosszabb téma...

A törzskönyv nélkülivel ne

Nem szabhatják meg!

Egyszerűen hülyék az önkormányzatnál és fogalmuk sincs semmiről. De ez egy hosszabb téma...

A törzskönyv nélkülivel ne tenyéssz semmiképp. A többivel is csak azután, hogy mindent elolvastál a fajtáról, megismerkedtél tenyésztőkkel, megcsináltattad a szűréseiket és ellátogattál néhány kiállításra.

valami hasonlóval védekezhetsz

"Tájékoztattak, hogy Ön a mellékletként csatolt felhívást adta ki .

Valószínűsítem, hogy elkerülte a figyelmét a Magyar Közlöny 2011. évi 143. számában megjelent alább csatolt 146/2011. (XII.02.) számú alkotmánybírósági határozat, ami mindenkire nézve kötelezően kimondja, hogy mióta 2010 februárban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait kormányrendelet szabályozza, azóta a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. Ennélfogva az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Isaszegi Önkormányzat az Ön által hivatkozott kókai 9/2004 (VIII.14.) sz. helyi állattartási rendelet 14/2010(XI.25.) számú képviselőtestületi rendelet nem nevesített számú rendelkezésével kiegészített rendelkezéssel azonos tartalmú a tartható kutyák számát három példányban megszabó rendelkezést.

Az Alaptörvény Állam fejezet 32. cikk (1) a szerint „ A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot;

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Amennyiben t. Jegyző asszony, illetve az Önkormányzat a fentieket figyelmen kívül hagyná, és nem kívánná a kormányrendelettel ellentétesen szabályozó helyi rendeletet önként megsemmisíteni , úgy az alaptörvény 25. cikk (2) c alapján bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; Miután az Alkotmánybíróság jogértelmezése a bíróságra nézve is kötelező, a bíróság sem térhet el az Alkotmánybíróság jogértelmezésétől.

Kérem szíveskedjenek elfogadni, hogy a helyi önkormányzatok önálló rendeletalkotási jogköre megszűnt a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában. Ennélfogva Ön nem kötelezheti a lakosokat arra, hogy a kormányrendeletnek egyébként megfelelő ebtartásukat korlátozzák három ebre. Arra pedig végképp nincs joga t. Önkormányzatnak, hogy a jogellenesen darabszámban korlátozó helyi rendeletre hivatkozva, az állampolgárok létszámfelettinek minősített kutyáit az önkormányzat menhelyre vitesse.

Felhívom figyelmét, hogy amennyiben t Jegyző asszony , illetve az önkormányzat vitatná a fentieket, úgy- mint más esetben is – haladéktalanul a kormányhivatalhoz és az ügyészséghez fordulok.

Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.

Bp. 2012-01-20 Tisztelettel:

Dr.Pozsonyi Anikó

Ügyvéd

Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete

jogi képviselő"