Kinek van menhelyről, vagy alapítványon keresztül kutyusa? Elmesélnétek a történteteket? Nagyon elszomorít a kutyusok sorsa nekem is volt egy menhelyi kutyám.

Én nem menhelyről szereztem a kiskutyámat.

A szomszédomnak volt egy fiú palotapincsije,és 4 macskája.

A szomszédom feleségének meg a fiú palotapincsi anyukája volt ott.Annyira nem foglalkoztak a kutyákkal,hogy a fiú palotapincsi felcsinálta az anyját,így egy kis genetikai sérültként világra jött egy kislány palotapincsi.Megtartották,de vele sem foglalkoztak.A 4 macska állandóan bántotta a kis kölyköt,és ő félt a macskáktól.Amikor olyan 6-7 hónapos lehetett a kiskutya épp sétáltam a kis utcánkban amikor szembe jött a szomszéd a kosárban a kiskutyával.Kérdeztem hova mennek.Megmutatta a kiskutyát aki nemcsak sovány volt,hanem tiszta seb volt mindenütt.Mondta,hogy viszi az erdőbe,és agyoncsapja.Nagyon megsajnáltam,és mondtam,hogy adja nekem.Úgyis megölné,így úgy megszabadulhat tőle,hogy agyonütnie sem kell.

Oda adta,bár hozzátette,hogy egy kis vérebet fogadtam magamhoz,és figyeljek hogy ne harapja meg az akkor 1 éves fiamat.Elvittem az orvoshoz.Kiderült,hogy allergiás a bolhákra,és ezért sebesedett ki mindenhol.Az orvos leborotválta a sebes részeknél,és minden másnap vinnem kellett ecsetelésre.Genetikai problémája volt ami abban merült ki,hogy a palotapincsikhez képest jóval kisebb volt,és súlyra sem érte el a megfelelő mércét.Meg meddő volt.Ez mondjuk nem volt gond nekem,mert nem akartam tenyészteni.Csak szeretni,gondozni akartam.

Sokáig félt tőlünk,Sok idő kellett,hogy elhiggye senki nem fogja elvenni az ételét,hogy itt nincsenek macskák akikkel meg kell küzdeni az ételért.Volt egy németjuhász kankutyánk is,de ő ösztönösen óvta,védte a kicsit.Amikor már megbízott bennünk,akkor nagyon édes,szeretni való kutya lett.Sosem vittem kutya iskolába,sosem tanítottam semmire,mégis szót fogadott,mindent megtett amire kértem.Nagyon hűséges,háláskiskutya lett egész életében.14 éven át hűséges családtag volt,a fiammal együtt nőtt fel.

Sajnos egy nap rosszul lett,és az orvos szerint nem műthető.Öregkorára el kellett altatni.A szívem szakadt meg.mellettem,velünk élt 14 éven keresztül,és fájdalmas volt a halála.Ma sem hevertem ki,és ennek már lassan 5 éve...Tudod áldom az égieket,hogy azon a napon kedvem volt a kis utcákban sétálni,hogy találkoztam a szomszédommal,hogy elkértem a kutyát.Ma is elkérném,és gondoznám..

Én is menhelyről mentettem a kiskutyánkat. Ő egy faluban volt láncra kötve, mérhetetlenül kis helyen legalább 20 társával együtt. Kistestű, tacskókeverék. Az éhségtől fel volt puffadva, nagyon-nagyon félénk volt és lihegett, kapkodott a levegőért, mikor elhoztuk. A szőre is száraz, fénytelen, csomós, össze-vissza volt, ma már azért kapjuk a dicséreteket, hogy milyen puha és fényes kutyus :) Ő a mi kis fekete csillogó tacsink :)

Hihetetlenül okos, értelmes és hálás. Mi sem vittük kutyaiskolába, de rendkívül szófogadó! Viszont néha nagyon makacs :)) Igazi kis egyéniség! Sokszor vigyorog is :))) Azóta lett egy bolognese-ünk is, mindenre ő tanítja meg (még a gödörásás is együtt megy...egy bolognese ás!).

2 évesen hoztuk el. Ebben a hónapban tölti az 5. évét :) Nagyon szeretjük őt :))

nekünk is menhelyről van kutyusunk. pár hónapja van nálunk. mi egy sötétebb színű kant szerettünk volna első sorban házőrzésre. ehelyett egy fehér szuka kutyust hoztunk aki egész jó házőrző eltekintve attól hogy a palota pincsink is jobb nála :D ( de igy szeretjük). ő fél évig volt menhelyen ,úgy került be hogy egy madzag volt a nyakába nőve. egy család fogadta be az utcáról nagyon szerettèk a garázsban tartották de valamièrt már nem tarthatták meg és hívták a menhelyt ( szerintünk a nyaka miatt, mert nem lett volna kis összeg helyrehozni.

de viszont ez a mi szerencsénk volt :)

a kenelben nagyon nyugodt kutya volt viszont mikor kihozták megmutatkozott az igazi énje egy hiperaktív 4 éves jó erőben lévő butácska keverèk. :))

de èletünk legjobb döntèse volt hogy őt hoztuk el. ( nagyapámnak köszönhető hogy ő lett mert az előző kutyusunk elszökett és ez a kutya kiköpött mása csak szuka)

Sajnos van olyan kutya, amelyik hónapokig, évekig menhelyen él. Nézd a jó oldalát: legalább nem éhezik, nem az utcán él. Sokszor járok ki menhelyre sétáltatni, és tényleg rengeteg a kutya, mindig teltház van. :(

Bár nekem nincs saját kutyám, egy talált cicám van, és menhelyről most is itt van nálam egy tacskó ideiglenesbe.