Kismamák, akik mostanában szültek! Elmesélnétek az élményeiteket?

nem tudom belefér-e a "mostanában" kategóriába de azért leírom:)

nálam úgy alakult,hogy április 26.án voltam vizsgálaton akkor még semmi jele nem volt,hogy kiakarna bújni a fiam:)kérdezte a doki h melyik nap legyen a születésnap 27 vagy 28?annyira meg ilyettem,hogy a másnap nagyon közeli így 28,át választottam:)rettegtem az indítástól ...még aznap összevissza mászkáltunk,vásároltunk stb..eltereltem a gondolataimat...27.ére beterveztünk egy lazulós mozizós,éttermes napot férjem kivett szabit!26.án este a barátok közt öt néztük és elkezdtem görcsölni,de nem tulajdonítottam jelentőséget neki máskor is volt ilyen....10 óra körül elkezdtem mérni és bizony szabályos 10 perces fájások voltak!:)fürödni mentem azzal sem múlt sőt mire kijöttem 8 percesekre váltott!még ekkor is hagytam a férjem aludni,ő észre sem vett semmit ebből:)aztán éjfélkor már 5 percesek voltak,na akkor keltettem,hogy a fiunk szerintem nem fog 28,áig várni:):)hajnal 1 kor indultunk el a kórházba,itt paráztam egy kicsit már mert 3 percesek voltak a fájások....beértünk vizsgáltak nstre tettek fiam bekéssen aludt a hasamban:)végül csak burkot kellett repeszteni mert magától nem akart elindúlni...ez volt 2 30 kor!5 41 perckor megszületett a fiam,ő végül úgy döntött 27,én akar szülinapot,hiába anya másnapot szeretett/tervezett

volna:)a férjem végig bent volt,segített amiben tudott maszirozta a hátam az esett jól:)aztán simogatott na akkor elküldtem a francba addigra mindenki hagyon békén érzésem volt undok voltam,nagyon fájt már...szegény nem értette miért vagyok ilyen:)aztán ő vágta el a köldökzsinórt,segített az első fürdetésben a nővérnek:)szép emlékkel gondolunk mindketten vissza arra a napra:) a szülésznőm nem fogadott volt ő volt ügyeletben,de nagyon elégedett voltam vele annyira,hogy legközelebb felkérem:)Nagyon törekedett,hogy ne kelljen vágni végül sajnos muszáj volt!Kedves,emberséges,sűrűn bejött!István kórházban szültem a szülésznő neve Hajdú Barbara

üdv,jó egészséget kívánok!

egy boldog lassan 11 hónapos baba anyukája:)

Szia.

Én február 15.-én szültem. Ez egy szerdai nap volt, 38-39 hetes voltam. De mi előtt belevágnék tudni kell, hogy a 35. héttől azt mondta a dokim, hogy kb.1 hét és szülök és valami el van számolva. Én ezt mondtam is a családnak, mindenki nagyon várta, de nem jött, sőt azt hittem már sose jön. És akkor eljött a 15.-e. Reggel 5kor felkeltem és volt egy olyan érzésem, hogy ma szülünk, nem is tudtam onnantól kezdve aludni, kérdezte a párom hogy mi van. Mondtam neki, hogy a héten szülök.( már nem mertem azt mondani, hogy ma, biztosra mentem). reggel 8 körül elmentem nst-re,de ott még semmi jele nem volt. Aztán elmentünk, telefont venni. Kb. 11-11:15 körül a plázába éreztem, hogy fáj, de nem tudtam, hogy ez az a fájdalom, gondoltam biztos sok volt a séta. Aztán mondtam a páromnak, hogy menjünk a mosdó fele, mert valami jön és nem tudom vissza tudom e tartani. Nem tudtam, de nem is folyt annyi, hogy azt gondoljam ez a magzatvíz. Aztán haza indultunk, nagyon fájt, életem leghosszabb autóútja volt (legalábbis ezt gondoltam). Haza értünk. Megint mosdó, de a magzatvíz még mindig nem folyt el.Ekkor már mondtam a páromnak,hogy kórház lesz a vége,de azért még felhívtam a védőnőt, hogy honnan tudom, hogy ez a fájdalom az a fájdalom, erre ő: " a hangodból ítélve ez az". Baromira fájt akkor, de nem tudtam számolni, hány percesek, gyorsan jöttek sokáig tartottak, és amúgy is az érzéssel voltam elfoglalva. Akkor ismét egy baromi hosszú út a kórházba (1 utca, de már az út rezgése, meg hogy nem volt jó ülni). kereken délbe már vették fel az adataimat, de erre nem nagyon emlékszem, csak annyira, hogy megvizsgáltak, megnézték mennyire vagyok nyitva, elfolyt a magzatvíz. Nagyon féltem, nagyon fájt, de mondta a szülésznő ne aggódjak, lélegezzek mélyeket mert fog még jobban is fájni. ha ha

Aztán rögtön a szülőszobára vittek, nem kaptam sem érzéstelenítőt, sem kúpot, sem beöntést. Semmit!!!Nem is lett volna rá idő. Aztán fájt tovább, de nem lett rosszabb. A szülésznő szinte végig bent volt velem, pedig nem volt fogadott. Sokat segített. kb. negyed kettőkor volt 2 tolófájásom, de akkor mondták, hogy még ne nyomjak. Akkor gyorsan haptákba vágták magukat hogy szülünk. És ezzel el is múltak a fájásaim, pedig mondták ha fáj nyomunk. de nem fájt. Nagyon sokáig csak a szülésznő volt bent, ő próbálta a kezével segíteni a szülést. Aztán a végére bejött 3 doki. A 1. csak nézett és kérdezte hol az oxitocin. A 2. ha nyomtam (fájás nélkül) kicsit megnyomta a hasam. a 3. pedig hozatta az oxitocint, csak még be kellett keverni, meg összevarrt a végén. Végül: fájások és oxitocin nélkül kis vákummal 13:25 kor megszületett Noel 60cm, 4190g. A szülésznő nagyon jó volt. Se fogadott orvosom, se szülésznőm nem volt,de már megvan beszélve, hogy a másodiknál lesz szülésznőm ( az aki most bent volt).

nem tudom, hány hetes vagy és hogy fogsz szülni, vagy csak kíváncsi vagy, de én így utólag úgy gondolom a varratok sokkal rosszabbak voltak, mint a szülés, bár én nem vajúdtam tízen akárhány órát.

Bocs, hogy ilyen hosszúra sikerült.

Szia én március 8-n szültem a harmadik babámat...úgy kezdődött, hogy mondta az orvosom szerdán (7-e), hogy reggel mennyek ki hozzá a klinikára mert megnézi a méhszájat, hogy mennyire vagyok nyitva vagy éppen nem...egy ujjnyira voltam nyitva azt mondta, hogy ma nem hinné, hogy szülök :)...hazamentem és délután 16 h-tol kezdtem mérni a fájásokat jelzem nem rendszeresek voltak csak sok volt nagyon, egy óra alatt 12 fájásom volt hol 3 percre jött hol 7, össze-vissza...felhívtam a dokim és azt mondta várjunk még had legyen rendszeres. Este fél nyolckor hívott telefonon, hogy kint van a klinikán vannak-e még fájásaim mert ha igen akkor mennyek ki és megnéz. Ez így is volt és már két ujjnyira voltam nyitva...közölte, hogy maradok mert szülünk...előkészítés után rendszeresek lettek a fájások, 22:30-kor burokrepesztés volt 23:00-kor bekötötték az oxitocint és 1.05-kor megszületett a kislányom 3550 gr 50cm, 37 hét 4 napra...életem legszebb és legboldogabb nőnapi ajándékát kaptam...

Köszönöm az orvosomnak aki különben már 7 éve a fogadott orvosom, hogy a világra segítette a lányomat és mindig minden körülmények között emberséges volt velem...

Én ilyen orvost kívánok mindenkinek mint az enyém...

Amúgy nem kértem fájdalomcsillapítót és az utolsó 2 óra brutálisan fájt...

Szia

Nálunk úgy indult, hogy mentünk 38hetes uhra, megvizsgált mondta hogy minden rendben, 2100 C, a 40dik hétig nem indul be akkor majd hétfőn okt 24 (akkora voltam kiírva) be kell feküdni, 12 re kaptam időpontot. na én már 23ra bepakoltam mindent, pénteken megindult a dugó, de hát onnan még pár nap is lehet. vasárnap lefeküdtem 23kor, 02:00kor arra ébredtem lever a víz, görcsölök, már véreztem is egyből hívtam a szülésznőt, mondtam 5 percesek fájások vannak, ezzel indítottunk, mondta induljunk befelé, hajat mostam és 4re bent voltunk. nst, vizsgálat már 3-4 percesek voltak már bő 2 újjnyira tágulva voltam, a szülésznő is bent volt már addig, sokat foglalkozott velem, (jah fogadott volt) 5kor hívta dokit, 6után ért be me messze lakik. 7előtt burkot repesztettek és onnan pörögtek az események, oly annyira h 7:32kor megszületett kisfiam. A szülésznő végzett majdnem mindent Ő segítette ki a fiam, vágta köldökzsínort, , ő ált a lábam közt a doki meg mellettem, ez azért volt me semmi komplikáció nem volt "kop kop" szülésznő vágott inekciózott, nagyon jó csinálta dolgát. a doki csak vart. röviden tömören ennyi a mi kis történetünk :)