Nektek is van ilyen?

Köszönöm!

Megtaláltam a könyvet, és el is kezdem olvasni.

Nem vagyok nagyon jártas az ilyen ezo-témákban, a reinkarnációt meg hiszem is, nem is.

De ez a srác nagyon felkavart engem.

Életemben először éreztem, hogy nem kell "játszanom" másnak mutatni magam, mint ami vagyok, mert ő úgyis látja a lelkemet, és egyébként is úgy szeret, ahogy vagyok.

Furcsa ez a szó, hogy "szeret", mert egyikünk sem mondta ki a másiknak, de éreztem.

Úgy voltam jó, ahogy voltam, és ő is nekem.

Ilyet még a szüleimmel sem tapasztaltam.

Nem tudom, hogy mi lesz még köztünk!?

Nyáron, ha minden igaz, akkor újra találkozunk, és meglátjuk...

Addig ő itt van velem gondolatban, és sokszor szinte azt érzem, hogy velem van fizikálisan is.

Nagyon szeretem őt, bár alig ismerem, hisz kevés időt voltunk együtt, de mégis ismerem valahogyan.

Tudom, hogy mit gondol, ismertem ösztönösen a mozdulatait, azt, hogy mikor érzi jól magát, mikor nem, mit szeret, mit nem, azt is tudtam, hogy mit fog csinálni...

Fájdalmas érzés is, hogy nincs itt Magyarországon, vagy én nem vagyok ott, és jó is, mert most már tudom, hogy ő létezik, és a világ így sokkal szebb hellyé vált.