Én és anyum az USAba költözünk, de anyának azt tanácsolták, ne vigyük a kutyánkat, mert sokba kerülne és macerás lenne én nagyon aggódok a kutya miatt, akit egy barátunknál hagyunk, szerintetek mi lesz vele?

Állatot altatni, be nyugtatózni nem ajánlják az állatorvosok pláne ha raktérben utazik.

Más a hőmérséklet, a nyomás, és nem tudni hogy alapból hogy reagál az állat a gyógyszerre. Ha baj van nincs aki segítsen neki. Ha bekábul nem tudja szabályozni a hőmérsékletét, ha pedig a gyógyszertől elhányja magát belefulladhat.

Nem értem miért ítélitek el amiért itt hagyják a kutyát (persze az elaltatás már durva,de írta, hogy az egy kósza ötlet volt és nem fog megtörténni)

Ilyen helyzetben én is biztos, hogy itt hagynám!

Tudjátok vannak olyan helyzetek amikor még egy szállitóketrecre sem futja, nemhogy repjegyre meg oltásokra,papirokra a kutyának! Azért a kutya nem ember, ne legyen már fontosabb egy embernél! Én is ugyanezt tenném, itthagynám és azért nehogy már egy gyerekhez hasonlítsunk 1kutyát, hol élünk!! A szivem szakadna meg, mert nekem is van kutyám, tudom, mennyire szeretheted kérdező, de most sajnos ezt hozta az élet, bele kell nyugodnod!

A kutyusok könnyen alkalmazkodnak, gondolj bele hányat az út szélén hagynak, aztán mennyire megszereti az új gazdiját! Kint meg nem lesz semmi baja, az enyém a fél mancsát odaadná ha a nap 24 órájában kint ugrabugrálhatna az udvaron! Eleinte érezni fogja a hiányodat, ez természetes, de boldog kutyus lesz/marad!

TALÁN nem lesz baja, de én személy szerint nem tudnék úgy élni, hogy itt hagytam valakit, aki SZÁMÍTOTT RÁM és akiért FELELŐSSÉGGEL TARTOZOM!!! (Az adósságot meg gondolom, nem a kutya és nem a szomszéd, hanem te és édesanyád halmoztátok fel, innentől kezdve nincs miért hisztizni. A magyar emberek "sajátossága", hogy nyálfröcsögve szidnak mindenkit, csak épp azon nem gondolkodnak el, hogy mindenki a maga által kevert szarban ül minimum 80%-ig. Természetesen akinek nem inge, ne vegye magára.)

"Te egyszer s MINDENKORRA felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

Antoine de Saint-Exupéry

Biztosan nagyon nehéz lehet ezt a döntést meghozni.

Hogy a kérdésedre válaszoljak, ahogyan előttem is említették, a kutyusok hamar alkalmazkodnak az új helyzethez, nem rágódnak a múlton. Igen, hiányozni fogtok neki egy ideig, de ettől még boldog kutyus lehet, hogyha rendesen bánnak vele :)

Ha könnyen barátkozik, nem egy befordulós kutya, akkor 2-3hét alatt alkalmazkodni fog az új helyzethez. Persze, hogy hiányozni fogtok neki, és lehet sírni is fog utánatok az elején, de még elég fiatal és ráadásul a pumi és a puli sem egygazdás kutya, elég önállóak tudnak lenni. Annyira nem aggódnék. Persze tényleg mindenkinek a legjobb az lenne, ha veletek maradhatna. De van amikor ez nem lehetséges. Sokkal jobb megoldás biztos helyre egy ismerősnek odaadni, mint kidobni az utcán vagy leadni az első menhelyen.

Esetleg ha jól alakul sorotok és a kutyus még nem fog olyan erősen kötődni az új gazdihoz megbeszélhetnétek vele, hogy később utánatok küldi. Persze ha szeretnétek. Legyen útlevele, oltásai rendben, nem kell más.

Az altatást meg felejtsétek el!