Hogy szoktattad a kutyádat arra, hogy póráz nélkül jöjjön melletted?

Huhh, jó kérdés :D Valahogy nem tudatosan csinálom, nekem az a természetes, hogy a kutyám póráz nélkül jön mellettem, vagy a járdán mászkál előre-hátra-oldalra addig, amíg szót fogad és nem megy le a járdáról...

9 hónaposan hoztam menhelyről, ahova előtte pár nappal adta be az idős gazdája...nagyon bizonytalan volt, bennem kereste a biztonságot és a nyugalmat. Már hozzám kerülése napján elmentünk egy kétórás nagy sétára FLEXIVEL, amit általában olyan gazdiknak ajánlok, akik NEVELIK is a kutyát, nem csak gombnyomással távirányítják szerencsétlen kutyát.

Amikor rám nézett, mellettem volt, kapott egy-egy falatot. Aztán a neve kimondása után szintén falatot. Mivel bizonytalan volt, nem is ment volna el mellőlem.

Másnap a Duna parton már elengedtem a pórázról, mert láttam rajta, hogy nem fog lelépni, én vagyok a biztos pont. Továbbra is kajával erősítettem meg, ha visszajött, mellettem haladt. Pár nap múlva már a csendes utcában is elengedtem, a bizonytalanság már kezdett csökkenni, de nem rohangált el...aztán a sok reggeli-esti hosszú sétával, játékkal, falatkákkal a behívás tökéletes lett, mellette pórázon is sokat sétáltunk járdán, és megszokta, hogy a járdán kell haladni, úttestnél mindig ültettem...közben az első hónapokban meg kellett tanulnia, hogy kérésre mellettem jön, különben nem engedem szabadon...ugyanis a kellemes tavaszi-nyári napokon sok idős, gyerekes ember, bringás, kutyás volt a parton. Ilyen szitukban mindig visszahívtam, megdicsértem, kapott kaját, akár két-három lépésenként etettem. Ha többször nem fogadott szót, akkor fél óra pórázon séta, utána ismét próba kajával...vhogy így történt.

3-as válaszolónak:

Ez aztán a "jó" taktika...a macska is élvezte vajon a procedúrát? Kötve hiszem...ezt ha lehet, ne add tanácsként másoknak!

Bár ehhez hasonlít egy régi élményem: tengerimalacomat kis szállító dobozkában vittem dokihoz, előző kutyám is jött...olyan lábnál követése volt póráz nélkül, mint előtte soha :D

Mostani kutyámnál ez a fagyi a kézben :)

Ugyan úgy, amikor pórázzal jött velem, mikor megelőzött, rögtön megfordultam, még akkor, mikor látott engem a szeme sarkából. Ekkor ha rendes kötődése van a kutyának a gazda felé, autómatikusan követi őt. Most sem szóltam hozzá, csak a lábammal dobbantottam erősen, hogy felhívjam magamra a figyelmét, és ebben persze egy kis rosszallás is van. Amikor visszafordultam és ő figyelve jött mellettem, rögtön ment a klikk-kaja.

Hamar megértette. Később bevezettem hozzá egy egészen új vezényszót, ami hosszú, akár 100 méteren át is hat. Nekem ez az "itt jön!" lett. A lábhoz, mivel ezzel tanítottam, nem lett annyira komoly a számára.

Én ezt szabályjá emeltem, hogy házak között kötelezően mellettem kell jönnie. Amikor már tudta, hogy ezt kell, akkor már büntetést is csináltam (keményebb rászólás, szemmel verés, megtolás, stb.), ha nem tartotta be. Mivel egyre magasabb vizsgákra készülünk mindig, ezért mostmár csak akkor kap klikket, ha 10-15 lépésen át folyamatos szemkontaktusa van velem. Sokáig tartott, mire elértük ezt. (El akarok jutni a 60-70 lépésnyi folyamatos szemkontaktusig.:) )