Mit tehetnék, ha nem férnek meg egymás mellett? Sürgős!

Akkor kérdeznék megint.

1. Biztos domináns volt mind a két kutya?

2. Mennyire volt komoly a matek köztük? Állatorvoshoz kellett őket vinni az egymásnak okozott sérülések miatt?

De véleményem szerint már kialakult a falkasorrend a kutyák között, te csak max. ráerősítettél erre.

Igen, mind a kettő domináns volt és igen, többször fordultunk meg az állatorvosnál egy hónap alatt, mint mások egy év alatt. Valahol van képem arról, mikor az egyik kutyám nyakát szétszedte a másik, ha akarod meg tudom keresni neked.

Nem dőlt el a sorrend, már csak azért sem, mert különben nem lettek volna kissebb harcok sem, nemhogy ilyen óriásiak.

Én is jártam hasonlóan és nem tudtam megoldani. Ivartalanítva lett mindkettő, de semmit sem segített az egymás közti rivalizáláson. Odáig mérgesedett a dolog, hogy a jelenlétemben sem lehetett őket együtt hagyni. 4 éven át, míg az egyikük el nem pusztult, külön kellett őket zárni éjjel-nappal. Külön kertrészben voltak, a házba felváltva jöhettek be. 5 éves korukig a világ legjobb tesói voltak, imádták egymást, a falkasorrend egyértelmű volt köztük. Utólag visszagondolva, az alattvalóbb kutyám olykor próbálkozott felülkerekedni, volt néhány marakodás, de mindig hamar eldőlt, hogy ő a gyengébb. Nem volt túl komoly sérülés.

5 éves korukban borult fel minden, mert a magasabb rangúnak kölykei lettek, a szülés is kimerítette, legyengült, ráadásul le kellett nyírnom a szőrt a nyakán, mert telement bogánccsal, az rangsorban lejjebb levő mintha csak az alkalomra várt volna, összemarakodtak és akkor először a magasabb rangú nem tudott győzni. Egyforma erősek lettek, egyforma erős akarattal. Egyetlen egyszer próbáltam hagyni, hagy döntsék el végre egymás között. 2 óra szüntelen marakodás után meguntam, szerencsére, mert így is 2 helyen kellett összevarratnom azt, amelyik falkasorrendben azelőtt lejjebb volt. Nem adta volna fel soha, csak ha meghal. Engem elfogadtak falkavezérnek, tiszteltek, szót fogadtak és mégis...Az volt a nagy gond szerintem, hogy sokat voltak egyedül nap közben, míg dolgoztam.

Mint mondtam, 4 éven át, míg meg nem halt az erősebbik, külön kellett zárnom őket. Nagyon sajnálom, ebben nagy kudarcot vallottam gazdaként, pedig minden létező módszert kipróbáltam, elolvastam egy rakat kutyapszichológiai könyvet.

Érdekes, nálunk pont fordítva volt. Akkor lettek gondok, mikor a rangsorban lejjebb lévőnek lettek kölykei. Gondolom a főnökasszony zokon vette, hogy nem ő szül. Hiába, a huskykban még mindig erős a farkasszellem.

De mint mondtam, az ivartalanítás segített.

Szerintem a kutyák egymás közt újratisztázzák a falkasorrendet, ha bővül a létszám. Tehát kölyökszületés, vagy ha idegen kutya kerül a csapatba, automatikusan maga után von egy kis tisztázást. A gond akkor van, ha nem egyértelmű a tisztázás eredménye. Farkaséknál nem fordulhatott volna elő, hogy az alacsonyabb rangú szuka szüljön, ez a helyzet nem csoda hogy megzavarta a fejüket. Gondolom már csak emiatt is tisztázni kellett újra, ki is itt a főnök.

Azt is olvastam, ha a farkasoknál véletlenül nem csak az alfanősténynek lesz kölyke, hanem egy lejjebb levőnek is, mégpedig egyszerre, akkor falkatörvény, hogy az alfanőstény megöli a lejjebb levő kölykeit. Hallottam már sajnos olyan kutyagazdákról, akiknél ez bekövetkezett.