Hogy sikerült túllépnetek a kiskutyátok halálán?

Igaz, nem kiskutya volt, de én nagyon szerettem az enyémet. Szinte vele együtt nőttem fel, nagyon okos, értelmes kutya volt. 13 éves volt, mikor az emlőiben daganatokat, kisebb csomókat találtunk. Pár nap múlva a csomók ki sebesedtek és véreztek is. A doktor a kora miatt nem javasolt műtétet/gyógyítást, mi pedig nem akartuk, hogy szenvedjen, ezért el kellett altatni. Hasonló megtörtént velünk is, mint veled kérdező: miután megkapta a szurit anyura majd apura nézett, elindult feléjük, majd pár lépés után lefeküdt és elaludt.

Nagyon nehéz az ilyet feldolgozni, elfelejteni pedig sohasem lehet, annak ellenére, hogy sokan azt mondják: "csak egy kutya".....

sajnos a szökdösést okozhatta az, hogy nem vittétek sétálni. Nagyon sok kutya akit nem visznek naponta inger gazdag környezetbe és nem mozog megfelelően válik szökőssé... lehet nektek 10 hektárotok is az se lenne elég... a kutyának a kert csak egy nagy kutyaház

sajnálom a kutyust...:(

"Mindenki mondta neki mindig hogy egyszer elüt a kocsi..."

Ez egy kutya. Volt. Talán az a baj, hogy nem úgy kezelted. Ha kutyaként kezelnének engem én is megszöknék.