Mi a véleményetek Cesar Millan-ről? Pozitív, negatív stb.

A sorozata szerintem egy kalap sz@rt sem ér.(bocsánat a csúnya kifejezésért)-> ott csak annyit látni hogy ilyen kutyából ilyen lett.

VISZONT a könyv az baromi jó.Huh sztem az egyik legjobb kutyás könyv.Itt van az éjjeli szekrényemen többször olvasom át :).

Ért a kutyákhoz.Nagyon szeretem :)

Én rengeteget tanultam mind a könyvből, mind a sorozatból, eszerint bánok a saját kutyáinkkal is. Nem is értem, hogy aki rendszeresen nézi, az hogy nem tud egyszerűbb problémákat önmaga megoldani.

Az, hogy állandóan mosolyog meg jópofizik az a gazdának szól, nem a kutyának. Ha nem ilyen lenne, nyilván nem lenne ennyi kuncsaftja.

Van, aki Cesar, van aki Victoria módszereivel tud jobban nevelni, és természetesen kutyánként változó, hogy melyik kutyánál mi válik be.

De én csípőből a pozitív megerősítéses módszereket alkalmaztam, amikor még soha nem hallottam Victoria Stilwellről. Nekem szimpatikusabb az, hogy a kutyát dicsérettel és jutalmazással nevelem, és vezetem rá a helyes viselkedésre.

A munkájára gondolsz? Nekem sokat segített, sok mindent alkalmazok tőle, nagy sikerrel. Az új kutyusom kivételével minden használt. Nála mást kellett keresnem.

A munkássága oké, viszont emberileg...hát. Egy gyönyörű családja volt, és a magabiztosságról beszélt, de ő maga nem élt vele. Az, hogy most egy műmellű, felfújt szájú csajjal nyomul, aki fele annyi idő, mint ő, bennem összetört valamit. Egy határozott, magabiztos embernek nem megy az agyára a hírnév.

Részemről néha kedvem lenne kiszökni az USA-ba, és bekunyerálni magam hozzá kutyasz*rt pucolni. Abból is többet tanulnék, mint itthon bármiből :)

Mindezt úgy, hogy kiskamasz korom óta nem "rajongok" semmiféle emberért, sem zenészért, sem színészért, igazából benne sem a személye vonz, hanem az a természetes tudás, amit rettentően szeretnék teljesen a magamévá tenni, aztán terjeszteni itthon, mert ránk férne.

Nekem nagyon bejött a módszere, alkalmazom a kutyáimmal nap mint nap és nagy az előrehaladás, megtörtem az egyik kutyám dominanciáját, a másik most már póráz nélkül sétál, pedig eddig mindig elszökött, és - soha nem gondoltam volna - de kontroll alatt tarthatom a kutyáim ösztöneit is. Például most tüzel a szuka kutyusunk és a másik két kanom teljesen meg van őrülve emiatt, de sétálni és játszani is tudok velük úgy, hogy együtt vannak, mert egyetlen nézéssel helyre lehet tenni őket. Eddig ez nem volt így, pedig én nem voltam egy puhány kutyatulajdonos, szóval mindig korrigáltam őket, csak nem érintéssel hanem szóval - és ez volt a probléma fő oka (orr,szem,fül).

Aztán Cesarnak sikerült elmagyaráznia azt is, hogy hiába a nagy udvar, az a kutyáknak csak egy kennel - míg nem ismertem a módszert, megelégedtem pár óra itthoni játékkal - és hogy egy órás séta többet ér minden jutalomfalatnál, vagy labdázásnál. Megértette velem azt is, hogy a kiegyensúlyozott kutyának TULAJDONKÉPP mire van szüksége, mert emberi aggyal nézve szeretetre, aztán igazából nézve arra a fajt szeretetre amit mi tekintünk szeretetnek pont nincs szükségük.

Szóval nekem nagyon tetszik, hogy Cesar a kutyák nyelvén, etológiával dolgozik és nem humánetológiát erőlteti bele a kutyázásba.

Egyetlen negatívuma a módszernek vagyis inkább a TV shownak az, hogy tényleg a tapasztalatlan gazdik nem tudják felmérni, hogy az ő kutyájukat mégis hogyan kéne korrigálni, és ebből lehetnek balesetek.

[link]

A fekete hajú a barátnője, miatta váltak el. Végül is ez az ő magánügye, de a képet nézve mindig az jut eszembe "ne dolgozzunk az anyatermészet ellen". Ezekkel a műmellekkel ez olyan ellentmondásos :)