Kutyától milyen betegségeket kaphat el ember (főleg ha lakásba van tartva)?

Veszettség (rabies)

Ritkán a kutya forrása lehet a limfocitás choriomeningitis vírusos fertőzés emberben történő kialakulásának, amely influenza-szerűtüneteket okoz, de a fertőzésnek a forrása sokkal inkább a háziegér és a hörcsög.

A szopornyica (Canine distemper) a nem vakcinázott kutyáknál előforduló - gyakran elhullást okozó - vírusos betegség emberre történő átvitele és a humán sclerosis multiplex kifejlődésének előidézésében játszott szerepe még nem bizonyított.

Az állatról az emberre átvihető betegségek zoonosis néven ismeretesek. Ezek közül viszonylag kevés azoknak a száma, amelyeket a kutyák terjesztenek, bár némelyikük, főleg a gyermekek fertőződése szempontjából különös figyelmet érdemel.

A baktériumok okozta betegségek is átterjedhetnek kutyáról az emberre, különösen a nem oltott, kóbor kutyák harapása, vizelete vagy ürüléke révén.

A Leptospira canicola baktérium (melynek fő hordozója a kutya) ritkán okoz rendellenességet az embernél, de a Weil-betegséget okozó Leptospira icterohaemorrhagiae sokkal általánosabban fordul elő. Ennek a baktériumnak a fő hordozója a patkány, ezért gyakorlatilag lehetetlen, hogy bármelyik ország mentes legyen ettől a fertőzésről. A kutyákba kerülve a leptospirosist okozó baktérium az importált kutyák révén is elterjesztheti a fertőzést egyik országból a másikba. A Leptospirosis icterohaemorrhagiae kellemetlen betegséget okoz mind a kutyánál, mind az embernél. A kutya harapásán kívül a fertőzött vizelet is átviheti az organizmust. A Leptospira baktériumok hosszú ideig életképesek maradnak a vízben és a bőrön keresztül (különösen a sérült bőrön át) jutnak a szervezetbe és fertőzhetik az embert és a kutyát is, ha fertőzött kutya vagy patkány vizeletet tartalmazó tóban vagy folyóban fürdenek. Mindkét organizmus lázat, étvágytalanságot, hányást, hasmenést, súlyos esetben hasi fájdalmakat okoz, sőt halállal is végződhet. A Leptospira icterohaemorrhagiae fertőzéskor gyakran sárgaság is kifejlődik, pontszerűvérzések jelentkeznek a szem körül és a szájban.

Hollandiában 1289 kutya vizsgálata során 92-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiae szerotípust, míg 30-nál a Leptospira canicolát. Az L. icterohaemorrhagiae fertőzés legmagasabb volt még éretlen kutyáknál úgy a nőstények, mint a kanok esetében. Legmagasabb fertőzés előfordulást mutattak ki Hollandia nyugati részén az őrző és vadászkutyáknál. Csehországban 1984 telén a vizsgált katona-kutyák 31%-a, nyáron 49%-a leptospirosis pozitív volt. Görögországi vizsgálatok szerint a látszólagosan egészséges kutyák 51%-a (132-ből 67) volt leptospirosis pozitív. Zágráb és környékén végzett vizsgálatok szerint 30 kutyából 22-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiaet. Angliában a vizsgált hat Leptospira canicola fertőzött kutyával érintkező embernél öt esetben mutatták ki a fertőzés átvitelét. Németországban végzett kísérletek szerint a Leptospira canicola és a Leptospira icterohaemorrhagiae fertőzés mind a vérrel, mind a vizelettel átvihető az emberre.

A bruccellosist okozó Brucella canis baktérium ritkán fertőzheti az embert, azonban az okozott betegség az embernél enyhe lefolyású (láz, duzzadt nyirokcsomók és fáradtság) összehasonlítva a szarvasmarha vagy a juh által kiváltott gyakrabban előforduló brucellózissal.

A talajlakó szervezet, a Clostridium tetani sebeken keresztül kerülhet be a kutyába és a tetanus ellen nem oltott kutyák harapása révén az emberbe is. A tetanus nem gyakran fordul elő a kutyáknál. A Clostridium tetani toxint termel. A toxin szétterjedve a testben izomgörcsöt idéz elő, amely nehezíti a járást, állást, nyelést, a szem mozgatását és ha nem kezelik, a légzőizmok bénulása következtében halált eredményez. Ez a megbetegedés főleg azokon a területeken fordul elő, ahol lovakat is tartanak és a vakcinával nem kezelt embereknél okoz problémát a Clostridium tetanival fertőzött kutyák harapása.

A tuberkulózis (TB) átterjedhet az emberre a kutya-ember kommunikáció révén, nem gyakori a kutyánál főleg azokban az országokban, ahol a betegség előfordulása mind az embernél, mind az állatoknál általában alacsony. A Mycobacterium tuberculosis leggyakrabban belégzés útján, esetleg bőrön vagy nyálkahártyákon át jut a szervezetbe. A behatolás helyén jellegzetes szövettani képet mutató produktív folyamat (tuberkulum) alakul ki, amelyhez a nyirokutak és a környéki nyirokcsomók elváltozása járul. A tuberkulózis emberről a kutyára is átterjedhet.

A Campylobacter és a Salmonella baktériumcsoportok megtalálhatók a fertőzött kutyák ürülékében. A fertőzés együtt járhat hasmenéssel, de izolálták a baktériumokat nem hasmenéses kutyák ürülékéből is (baktérium hordozók). Mindkét organizmus megbetegedést okozhat az embernél, ezért az ilyen állatok közegészségügyi kockázatot jelentenek. A következő baktériumfajtákat találták a kutyák ürülékében: Campylobacter jejuni, C. coli, C. upsaliensis, Salmonella typhimurium, S. enteritidis, S. livingstone, S. kottbus. Közegészségügyi szempontból azok a kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek pl. tuberkulózissal, salmonellával vagy Campylobacterrel fertőzöttek, de a betegség jelei nem láthatók rajtuk, az ürülékük azonban tartalmazza a fertőző baktériumokat, így hosszú időn keresztül veszélyt jelenthetnek az emberre.

Olaszországi Bariban 1987-1989 között 1021 kutyaürüléket vizsgáltak meg: Yersinia enterocoliticát 8,9%-ban, Campylobacter jejunit 8,7%-ban és Salmonella typhimuriumot, ill. S. kottbust 5,7%-ban mutattak ki az ürülékekben.

A Francisella tularensis baktériumot, amely a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertőzés) okozója, a bolhák a vérrrel átvihetik az emberre.

A Clostridium perfringens (gázgangréna baktérium) béltoxaemiát, valamint roncsolt sebekben elszaporodva püffedéses gennyesedést okoz mind a kutyánál, mind az embernél. Az USA-ban biotechnológiai módszereket dolgoztak ki a C. perfringens által termelt toxinok meghatározására, így a baktérium kimutatására az állat, illetve az ember bélsarának vizsgálatával.

Escherichia coli előfordulhat mind a hasmenéses, mind a tüneteket nem mutató kutyák ürülékében. Az emberi szervezetbe jutva gyakran okoz bélfertőzést, húgy- és ivarszervi megbetegedést.

A parazita gombák közé sorolt Micosporum canis a kutya elhalt bőr rétegeiben, a szőrben és néha a körömben növekszik. A gombaspórák közvetlen vagy közvetett módon átvihetők az emberre is. A kutyaápolási eszközök (fés, kefe) is terjeszthetik a fertőzést és a környezetben (a kutya fekvőhelyén, pórázán, nyakörvén) a spórák több mint egy évig is életképesek maradnak. A kutya gombás fertőződése (M. canis) jellegzetes bőrbetegségeket, gyulladásos reakciókat okoznak az embernél, gyakran idézhetnek elő hajhullást, kopaszodást, ha a haj is fertőződik.

A kutya külső parazitáinak legnagyobb része átjuthat az emberre. Két jelentős (mikroszkopikus nagyságú) atka, a rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a rühösség okozója, közvetlen érintkezéssel terjed az állatok, valamint az állat és az ember között. A másik atka a szőratka (Cheyletiella yasguri); szabad szemmel látható. A Sarcoptes scabies canis néhány napnál tovább nem képest életben maradni a gazdaszervezet nélkül. A rühatka az ásóatkák közé tartozik, nevüket onnan kapták, hogy a megtámadott bőrön meneteket vágnak. A bőrön megtelepedett atka táplálkozásával jellemző gyulladásokat, elváltozásokat okoz. A kártétel nemcsak mechanikai, hanem sokkal inkább toxikus. Az Egyesült Királyságban a rühatkával fertőzött kutyák számát több mint 40.000-re becsülik. Az emberre átkerült rühatka a ruhán is képes átrágni magát, hogy elérje a bőrt, főleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a kutya vivésekor vagy megölelésekor a gazdája a kutyával érintkezik. A bőrreakció az irritáló bőrkiütéstől a súlyos allergiás reagálásig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órát tartózkodik az ember bőrén, de a kutyával történő folyamatos érintkezés állandó újrafertőzést eredményez.

A Cheyletiella yasguri (szőratka) bármelyik életkorban fertőzi a kutyákat, a fiatal, rövid szőrűkutyáknál a fertőzés súlyosabb lehet. Közvetlen vagy közvetett érintkezéssel (pl. fertőzött ápolási eszközök) terjedhet át a másik állatra vagy az emberre. Az ember fertőződése a kutya fülatkával (Otodectes canis) nagyon ritka, de közöltek adatokat arra vonatkozóan, hogy a fülatka bőrkiütéseket okozott az ember törzsén és a lábakon.

A bolhák a kutya bőrbetegségének legjelentősebb okozói. Sok országban (Anglia, Ausztrália és az USA) a kutyákon gyakrabban található a macskabolha (Ctenocephalides felis), mint a kutyabolha (Ctenocephalides canis). A kutyabolha elsősorban Írországban fordul elő, azonban az angol agár (Greyhound) esetében Angliában is megtalálható. Gyakran a macska felelős elsősorban a lakásban a bolha megjelenéséért. A bolhák ezt követően állandóan átjutnak a kutyára és az emberre. A kutya az emberi bolhával (Pulex irritans) is fertőződhet. Londonban a kutyák 20%-a bolhával fertőzött. A bolha csak addig marad a kutyán, míg a vérét szívja, ezért a kutya környezetében nagy számban találhatók bolhák, ahol a nőstény bolhák a petéiket lerakják. Ez nemcsak a kutya fekvőhelye lehet (karosszék, ágy, ahol a kutya alszik), hanem megtalálható a padlórések között, a csempék, linóleum rései között, sőt a ruhanemk szegélyében is. A bolhák baktériumokat, vírusokat, belső parazitákat terjeszthetnek. Ezért jelentőségük igen nagy, mert az emberre átjutva azon túlmenően, hogy viszkető bőrkiütéseket idéznek elő, átvihetnek galandférgeket (pl. a Dipylidium caninum) az emberre, ha az ember belébe jut a galandféreggel fertőzött bolha, ott a galandféreg kifejlődik.

Kullancsfélék (Ixodidae). Valamennyi fajuk élősködő, sok közülük a kórkozó véglények köztigazdájaként szerepel. Szúráskor nyálukkal fájdalommentesítik gazdájukat. A lerakott petéből hatlábú lárva kel ki, ez vedléssel nimfává, majd újabb vedléssel kész kullanccsá alakul. Aszerint, hogy az átalakuláshoz hány gazdára van szükségük, megkülönböztethetünk: egygazdás, kétgazdás és háromgazdás kullancsokat. Vérszívó élősködők, de legtöbb fajuknak csak a nősténye szívja a vért, mert a peterakáshoz sok tápanyagra van szüksége. Oly erősen tapadnak, hogy letépéskor szívókájuk leszakadhat és a bőrben maradhat. Háromgazdás kullancs az Ixodes ricinus, amely főleg a szarvasmarhákon élősködik, de a kutyán, juhon és az emberen is megtalálja életfeltételeit. Az Ixodes ricinus petéiből kikelt lárva a gazdaállatra mászik, teleszívja magát vérrel és utána a földre veti magát: a földön vedlik és mint nimfa egy másik gazdaállatra vagy az emberre jut, ahol vért szív. Az ivarérett peték egy évig is életképesek maradnak. A kullancsok nemcsak vérszívásukkal károsak, hanem súlyos betegségeket is terjesztenek, mint pl. az encephalitis (agyvelőgyulladás) és a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertőzés), a visszatérő láz és a vérzéses vesegyulladás.

A belső paraziták a kutya galandférgei és fonálférgei. Mindkét csoport a kutya bélsarával a környezetbe jutva vagy a kutya szőrére kerülve komoly fertőzési veszélyt jelent az ember számára. A nematodákat (fonálférgeket) általában orsóférgeknek nevezik, mivel keresztmetszetük kör alakú. A férgek közül legnagyobb figyelmet érdemel a Toxocara canis. Ennek fertőzött petéket tartalmazó lárvája a kutya ürüléke révén, különösen a kisebb immunitással rendelkező gyermekekbe is bejuthat. Ennek számos módja lehetséges:

- A mikroszkopikus nagyságú peték a külvilágra kerülve ragadósak, így könnyen rátapadhatnak a kutya szőrére és az ember kezére.

- A fiatal gyermekek - különösen a totyogó kisgyermekek - szokása szájukba venni még a talajjal szennyezett kezüket és egyéb tárgyakat.

- A fertőző peték hosszú ideig életképesek maradnak a talajon, ellenállóak valamennyi fertőtlenítőszerrel, a hosszú ideig tartó faggyal, sőt rövid ideig a forrásban lévő vízzel szemben is. Csak a beton kifutóknál használatos kertészeti lángszórók pusztítják el hatékonyan a petéket.

Az emberekben a lárvák kikelnek a petékből, keresztül hatolnak a bélfalon és szétterjednek a májban, vesékben, agyban vagy a szemben. Ezekben a szervekben maradva nem fejlődnek tovább és károkozásuk gyakran a máj megnagyobbodásához, vaksághoz vagy görcsrohamhoz vezethet. A lárvák migrációja és behatolása okozta zsigeri lárva-migrációnak nevezett betegség a gyermekeket főleg másfél és hároméves kor között érinti. Nem tekinthető általánosan elterjedt betegségnek, bár bizonyos, hogy több gyermek fertőzött, mint amennyinél megmutatkozik a fertőzöttség jele. A fertőzés meglévő betegségeket is fellobbanthat, ilyenek az asztma és a bénulásos gyermekparalízis.

Angliában a Toxocara okozta szemkárosodás ezer emberből egynél fordul elő évente. Szingapurban 16 homokozóból vett 160 homokmintánál 8 (5%) volt kimutatható a Toxocara fertőzés. Németországban végzett

Cisztákat daganatokat inkább az ételekből, és a mobil telótól lehet beszerezni.

A férgeket csak akkor kaphatjátok be, ha nincsen rendszeresen féreghajtva a kutya, és ti se mostok rendszeresen kezet. A kakit meg puszta kézzel ne fogdossátok. A sajátunkat se fogjuk meg, hanem le húzzuk a WC-n. :-D

Én gyerek korom óta kutyákkal élek, velük dolgozok, egy szobában alszok ( az ágyamba nem jöhetnek ), és állandóan nyunyorgatom őket. Sokszor ettem és eszek kutyás kézzel, eddig soha semmi bajom nem volt tőlük. És a három x-en már túl vok.

az emberektől viszont néha bekapok influenzát, tőlük sokkal sokkal jobban félek.

"betegségről hallok, amire az orvosok azt mondják hogy a kutyától van Pl. ciszták a szerveken, agyban tályog...stb"

Ritka nagy baromság.

A kutya sokkal több betegséget kaphat el tőled.