Miért ilyen "kihasználósak" a kutyáim?

Három kutyánk van, 2 palotapincsi és 1 tacskó.A tacskó a rangidős, 6 éves, az egyik pincsi 4 éves a másik pedig 3 hónapos.A tacskó viszonylag még rendes velem, odajön magától is ,de igazából csak akkor jön ő is ha beengedem az ágyba, ha adok neki a kajámból és ha vakarom a hasát mert azt szereti.Őt viszonylag szeretem, mert mindenkivel ilyen, csak másoknak nem engedi hogy vakarják a hasát, szóval ebből tudom,hogy neki nem csak haszonból kellek.Akkor van a 3 hónapos pincsi aki még kölyök kutya,de már az is morog rám, meg is harap.(nem játékból)

Megsimogatom elkezd morogni, vagy csak simogatom és hirtelen odakap (másnak hagyja a simogatást) ha kaja van nálam jön, ha labda van nálam, jön mert azt szereti, de másra neki se kellek.És akkor van a 4 éves palotapincsi , ő akkor se jön oda ha hívom, kajáért rohan ha van nálam, ha nem adok megsértődik és akkor már azért se jön oda, vagyis ezért adok nekik a kajámból hogy legalább odajöjjenek.Nagyon szeret sétálni, a "séta" szóra rohan, ha pórázt lát ,de ha én viszem sétálni akkor mindig haza akar menni.

Nem miért ilyenek, nem szoktam őket bántani,kiabálni se , bátyám szokott odacsapni nekik ha összeugranak, vagy rosszat csinálnak, de őt szeretik.(bár hozzá se mennek oda, csak a 4 éves palotapincsi és ő is csak a séta miatt mert bátyám viszi őt mindig sétálni)

A tacskónál én vagyok a falakvezér, a kutyák 2 felé vannak szakadva a két pincsi együtt a tacskó külön, a tacskó soha nem játszik a másik kettővel,ugat rájuk, morog, külön szobába alszanak, nem szeret velük lenni.Talán ez az ok, hogy a két pincsi is tudja,hogy én a tacskóval vagyok??