Milyen kutyát ajánlanátok?

Mert sok hüly.-e ember van, aki kidobja a kutyáját, aki megveszi karácsonyra a kölykének a háziállatkát, aztán meg kidobja, mert " Már nem kell"- címszóval...

Én szívesen hazavinném, de anyáék nem engedik és nem is tudnék neki olyan életet biztosítani amilyen neki biztosan jó lenne, na meg bérházba nem igen való kutya.

Ja és most szépen összeszedem neked miket tettem eddig a kóborállatokért, nem dicsekvésből, hanem hogy egy kicsit elgondolkozz.

Kiskorom óta etetem a kóbor állatokat, ez mai napig így van, a saját zsebpénzemet küldöm a menhelyeknek, hírdetem a gazdára váró kutyákat ahol csak tudom, otthont keresek a kóbor kutyáknak. Nem olyan régen egy fekete kölyökkutya csapódott hozzám az utcán. Anyával szépen felvittük hozzánk, és már másnap sikerült gazdát találni neki. Találtam egy kiscicát, levittem a pincébe(nem putris pince, ott minden rendben van, nincsenek patkányok, egerek meg ilyesmik...), 3 napig volt ott, etettem, itattam, vettem neki macska hámot és vittem a szabadba, végül egy középkorú magányos néninek ajándékoztam, azóta is boldogok. Apukám egy cégnél dolgozik, ők építik a menhelyet ingyen. A kocsinkra ki van ragasztva a Miskolci állatsegítő alapítvány honlapja és logója. Múlt szombaton pedig vittem a menhelyre 15kilós tápot + konzerveket a saját pénzemből. Emellett boldog kutyatulajdonos vagyok és imádom az összes kutyát egytől egyig, még azt is aki kiskoromban megharapott!

Gyönyörű egy mákvirág vagy.....gratulálok. Az ilyenek miatt van épp ennyi kutya a menhelyen. Méghogy nem lehet egy keverék olyan okos, mint egy fajtatiszta? Ezt nagyon rosszul tudod. Ez nem fajta, hanem egyedfüggő. Látom, értesz a kutyákhoz....

Rólad annyit, hogy nem adnék a kezed közé semmilyen kutyát. A többit, amit gondolok nem írom le, mert úgy is törölnék. Kívánom neked, hogy egyszer úgy élj, mint egy kóbor kutya...;)

De kérdeztem tőled valamit, szerinted tehetnek róla hogy az utcára kerültek?

Úristen néha meglepődök hogy egyes kérdéseknél ilyen köcsőg emberektől milyen nagy háború lesz, de nem is csodálkozom már.