Mas helyeken is "hanyag" az allatorvos?

Többire nem reagalnék most, de ezen megakadt a szemem:

"akkor nezte a csaj,hogy hogyan kell a dozist beadja az injekcionak,igy tobbet nem mentem."

tehát, az az egy, aki képes volt arra, hogy leellenorizze magát, és nem a "talánjólemlékszem"-re alapozza a gyógyszer adagolását, neked az ütötte ki a biztosítékot ? :D

Komolyan, szerinted egy orvosnak minden dózist, minden egyes készítménynél külön külön tudnia kéne?? Elárulom, hogy kurvára nem. A naponta használt gyógyszereknél is van, hogy inkább ránéznek a dózisra, mert bagatell dolog, éppen ezért bárki elszámíthatja magát, rosszul emlékszik stb. stb.

Egy orvosnak nem az a dolga, hogy excel táblaként 1000 számot megjegyezzen.

Egyes gyógyszereknél rohadtul nem mindegy, hogy 0.1/ttkg vagy 0.14/ttkg. Inkább nézze meg, ellenőrizze le, minthogy alul vagy felüldozírozzon. Gondold már ezt egy kicsit végig.

A házikedvenc végső utjának megválasztása a gazdi felelősége...

Ha már látja a gazdi hogy a kedvence nagyon beteg és idős látszik hogy a halálán van szenved, akkor a gazdinak a feladata a kegyes halálróla döntést meghozni.

Nekünk mikor a macskánknál diagnoztizálták hogy pajzsmirigyrákja van, akkor mikor láttam hogy már nem akar enni és csak fekszik, nem vártam meg hogy szenvedjen még napokig/hetekig. Elvittem az állatorvoshoz elbucsuztunk tőle és annyi.

Vannak akik önzőek, csak magukra gondolnak a kedvencükre nem, és inkább végig nézik a haldoklást.

Ha van egy nagyon idős kutya aki ráadásul nagyon beteg, nem kellene végig nézni ahogy szenved! Cselekedni kell!

1. "semmi komolyabb vizsgalat" - TE kérted, hogy vizsgálják tovább?

Mert legyünk őszinték, egy 15 éves állatnál, akinek az egészsége már úgyis több sebből vérzik, nem biztos, hogy érdemes megkeresni a feltételezett daganatot. Ha megtalálja, mit kezdesz vele ebben a korban? Megműtteted (15 évesen simán ottmaradhat az asztalon)? Kemoterápiát kezdesz vele? - Persze, jogod van egyszerűen azt mondani, hogy "tudni akarom", és én is tudni akarnám, de akkor kinyitnám a szám és megmondanám a dokinak, hogy a pénz nem számít, ami nem kínozza meg a kutyát, azt csináljuk! (Vittem már állatom CT-re is, csak mert "tudni akartam", és igen, örülök, hogy tudom, még ha nem is kezelhető a dolog)

2. A doki nem jós, hogy megmondja, az állat nem éri meg a másnapot. Van olyan állat, amin látszik, hogy szenved, és igen, olyankor fel kell ajánlani a gazdinak az euthanáziát, de ha ez nem áll fenn, nem lehet 100%-ra megmondani, melyik állat él még esetleg akár 4-5 hónapot is. (Nem elfekvőként)

Persze, ennek ellenére lehet, hogy igazad van, és nem vizsgálta meg rendesen, de abban az esetben vagy akkor szóvá kellett volna ezt tenni vagy azon nyomban elvinni máshoz. Vagy felvetni, hogy szerinted már nagyon itt a vége, nem akarod, hogy szenvedjen, és beszélni az euthanázia lehetőségéről.

Könnyű odavetni valakire, hogy hanyag, pénzéhes vagy lehúzós. Mindenkinek más a látásmódja, különösen abban a tekintetben, hogy mikor jön el az a pont, amikor beszélni kell az euthanáziáról vagy meg is kell tenni, mert az állat szenved. Ha meg csinál egy sor vizsgálatot, és a végén közli, hogy nem tud mit tenni, akkor meg azt mondják, hogy lehúzós, aki csak szenvedtette az állatot. Van rajta sapka, nincs rajta sapka ügy lehet ez, ezért kell a dokival kommunikálni.

Az, hogy az orvos könyvből megnéz valamit, amit fejből nem tud, vagy konzultál egy másik kollégájával, az nem a hanyagság jele, sőt éppen azt jelzi, hogy foglalkozik a páciensével. Az pedig a gazdi döntése, hogy a vizsgálatokkal meddig hajlandó elmenni, azoknak komoly költsége lehet, és egy ennyi idős kutyánál sokszor nem segít a drága kivizsgálás sem, de ha te kéred, kifizeted, minden további nélkül megcsinálják.

Nekem anno elmondta az állatorvos, hogy három diagnózisa is van a tünetek alapján, amit ki lehet vizsgálni, hogy pontosan melyik az igaz, de költséges vizsgálatok, döntsem el, hogy meddig vagyok hajlandó elmenni, de a kutya öreg, valószínűleg menthetetlen.

Honnan szedted ezeket az orvosokat?

Találgatni mindegyik tud, persze, hiszen egyéb adatok nélkül nem is tehet mást ránézésre. Na de, hol egy alap laboreredmény? Ilyen idős kutyánál még akkor is kellene félévente/évente nézetni, ha látszólag egészséges, nem még ha baja is van!

16 éves kutyánál nem kell csodákat várni. Az állatorvos sem csodatevő.

Nekem csak jó tapasztalatom van állatorvosokkal.

Velem kétszer volt olyan, hogy csak össze vissza vizsgálgatták az állatokat és nem tudtak sem diagnózist, se működő kezelést adni. Diák voltam mindkét esetnél és nem vert fel a pénz. Egyiknél a macskám lett hirtelen annyira beteg, hogy enni nem akart. Röntgenezték, uh-t csináltak és több fajta vértesztet (letesztelték többek között mindenre, amire oltva volt...), a ct-re mondtam, hogy bocs, de nem. Kezelgették, jártunk a kontrollokra, nem javult semmit, aztán pár hét alatt elment.

A kutyám pedig elkezdte roham szerűen visszafele venni a levegőt, elvileg túlnőtt a szájpadlása és ez 10+ év után okozott csak problémát, ott már jobban nyílt a tárcám, endoszkópiát (vagymit) is csináltak többek között, meg néhány naponta jártunk infúzióra, de nem segített, cserébe a fél napom elment vele..., aztán véletlenül rájöttünk, hogy az anyám párásabb vályog házában kevésbé jönnek elő a tünetek és nehéz szívvel, de átköltöztettem hozzá, a kezelést meg befejeztük és szinte teljesen meggyógyult a kutya.

Én azon vagyok még ki, hogy mindenért altatni akarnak, pedig az iszonyúan megterheli a kutya szervezetét. Sokszor volt már, hogy könyörögni kellett szinte a dokinak, hogy legalább próbáljuk meg, lefogom a kutyát, nem fogja bántani, mert agyon van szocializálva, ő meg takarítsa ki a sebet - tényleg még egy morgás sem volt-.