Rosz gazdi lennék?

Hosszú lesz. Az idén szeptember elején, arra értem haza, hogy a szüleim komor arccal elmondták, hogy a 7 éves beaglem rosszul lett. Kérdeztem mi történt, mert amikor ránéztem a kutyára ott napozott a fűben. Mondták, hogy éppen ebedeltek amikor meghallották a kutyámat torkaszakadtából órdítani, mint akit ölnek. Rögtön odamentek a kutyához és azt vették észre, hogy a kutya remegve összeesett és sírt. Azonnal hívták az ügyeletrs orvost aki kb 30 percen belül ki is jött és adott a kutyának inekciót. Ezért van most jobban. És mondta az orvos, hogy ez nem epilepszia. Tanácsolta, hogy menjünk el röntgent készíteni, mert lehet, hogy porckorongsérv. Elmentünk és szerencsére nem az volt, hanem egy úgynevezett Beagle Pain szindróma. Hazajöttünk a gyógyszerekkel amit az ottani orvos felírt, de sajnos nem lett jobban a kutya. Annyira nagy fájdalmai voltak, hogy nem evett semmi szilárdat, még a pépes ételt is kézben ette meg, annyira nem akarta mozgatni a nyakát. Ez így telt több héten keresztül, több orvost is megjártunk. Más gyógyszereket írtak ki. Volt mikor jobban volt a kutyám emiatt, volt amikor nem. Teljesen kétségbe voltam esve, főleg amikor az akkori orvos felvetette, hogy sajnos az eutanázia is egy lehetőség.Természetesen ezt nem akartam, viszont láttam, hogy ez a kutyámnak nem élet, nem mozog, alig eszik, iszik és nagyon nagy fájdalmai vannak. Végül már én is azon gondolkodtam, hogy lehet jobb lenne neki, ha nem szenvedne tovább. Ekkor történt az, hogy a nővérem meg egy, utolsó esélyként felhívta azt az ügyeleti orvost aki elsőként látta a kutyát. Közölte, hogy bár nem úgy látszik, de ez a kutya élni akar. Ő nem akarja a kutyust még elengedni. Meg szeretné gyógyítani. Adjak egy esélyt ennek. Természetesen igent momdtam, mert ha nincs veszve még a remény, akkor próbáljuk meg. És egyszerűen áldom annak az orvosnak a kezét, mert meggyógyult a kutyám. Meg nem 100%, de már eszik, iszik, játszik, boldog es nicsenen fájdalmai. El nem tudom mondani, milyen boldog vagyok. Viszont van az az érzésem ami néha előjön. Én fel akartam adni. Fel akartam adni a kutyám életét. Ez a gondolat pedig ott motoszkál a fejemben és nem tudom, hogy miért.

Nektek erről mi a véleményetek?

20/L