Hogyan győzzem meg a párom, hogy bejöhessen a házba a kutya ?
A párom vidéken nőtt fel, náluk az a szokás szigorúan a kutyának kint a helye. Nekik olyan nem létezik, hogy a kutya bent legyen a házban.
Én egy nagyvárosban nőttem fel, nálunk sincs állandóan bent a kutya, inkább ilyen kinti- benti ( mivel keretes házban laknak a szüleim ), sokszor be sem akar jönni, mert jobban érzi magát kint. Tehát mindig ott van ahol jobban szeretne. Szerencsére magától “szobatiszta” lett, sosem volt baleset mindig jelez ha ki akar menni. Nem alszik az ágyban, hanem a saját helyén. Tehát vannak azért nálunk is korlátok, de nagyon okos kutya. A párommal szeretnék kutyát venni, szintén kertes házba. Viszont hallani sem akar erről, hogy az a kutya is kinti- benti legyen. Közepes termetű kutyáról van szó, pont úgy mint a családi háznál nálunk. Én egy olyan kutyát szeretnék aki mindig ott van mellettem, rengeteg időt szeretnék vele tölteni. Nem csak bent nyilván. Ha utaznánk, kirándulnánk szeretném ha jönne velünk stb. De már azt is kijelentette, hogy az ő autójába nem ülhet be. Pedig nagyon jó kis praktikus megoldások vannak már, hogy ne legyen tiszta szőr a kocsi ( de mindegy mert nekem is van autóm, szóval ez részlet kérdés).
Tehát tippek, tanácsok érdekelnének hogy aki volt hasonló helyzetben mivel tudta rávenni?😅Én gyerekkorom óta állat bolond voltam nekem a kutyám mint a gyerekem; a kutya nálunk mindig családtag volt. Náluk viszont tényleg a kutya csak egy állat az udvaron és így attól félek nem lesz egyszerű dolgom. Azt, hogy az ágyban aludjon azt el is engedtem, illetve nem is tartok rá én sem kifejezetten igényt, de szerintem abban nincsen semmi ha bent van velünk. Takarítani úgyis én nekem kell utána 😄Bocsánat ha nagyon össze - vissza lett a szöveg megírva.
válasza:Nem jönnék össze olyan visszamaradott tuskóval, aki szerint a kutyát ki kell bszni az udvarra, mert "ott a helye".
Ennél jóval több eszem van.
#60
Nem a hidegbe terveztem a kutyát egyébként elhozni már csak azért se mert ezt a dolog legkorábban jövő tavasszal, nyár elején lenne aktuális.
Még azóta nem beszélem vele erről, de majd feldobom ismét a témát. Sok segítséget kaptam itt az oldalon más emberektől, úgyhogy bízom benne meg tudjuk ezt is beszélni.
#61
Az ilyesfajta kommentektől pedig kíméljük egymást, örülök hogy te és a párod között mindenben 100% - osan egyetértés van, a te párod egy tökéletes ember.. hidd el számomra az enyém is, ettől függetlenül, hogy ebben nem egyezik a véleményünk.
válasza:Kedves Kérdező!
Nagyon hasonló cipőben jártok az egy évvel ezelőtti énemmel.
Nekem sok év volt, mire felépítettem az egyébként elég makacs, az elgondolásai mellett a végletekig kiálló páromban a kutyák iránti elfogadást, ami mára már rajongássá vált. Van remény! :)
Az én vőlegényem ugyan nem vidéki (én vagyok az), de sosem volt kutyájuk, így egyáltalán nem tapasztalta a kutyával járó élet izgalmait vagy a szeretetet, amit egy ilyen kis lény adni tud.
Sokat meséltem neki a családi kutyánkról, hogyan kísérte végig a felnőtté válásunkat, mi mindent kaptunk tőle.
Kezdetben cuki, jópofa videókat is mutattam neki saját, illetve idegen kutyusokról.
Később már szándékosan úgy szerveztem programot, ahol közvetlen közelről találkozhatott kutyákkal: menhelyeken voltunk kutyát sétáltatni, simogatni, kutyás előadásokra jártunk, kutyás kávézóba vittem randizni, kutyafesztiválra látogattunk, stb. Nem tudom merre laktok, mert nem olvastam végig mindent, de itt Budapest környékén rengeteg az ilyen program, legutoljára pl. egy sörkert rendezett kutyás brunch-ot, néha menhelyek is kitelepülnek, illetve sok gazdi hozza a kiskedvencét. Ezeket a progikat mindig időben kinéztem és felvezettem neki, hogy menjünk el. Finoman fűzögettem mindeközben, illetve gyakran edukáltam is (fajtabemutatókat tartottam neki, hivatalos tenyészeteket, kenneleket néztünk meg). Nekünk az is sokat segített, hogy átbeszéltük a félelmeit (szétrágja a felújított lakást, bepisil, mi van, ha ugat?, stb.), így ezeket szépen eltudtam benne oszlatni idővel. Kompromisszumokat is kötöttünk: ha lesz, akkor az én kutyám lesz, én felelősségem, én finanszírozom, ha beteg, ha tönkretesz valamit, feltakarítom a szőrt, elviszem iskolába, törzskönyves kell legyen, visszakövethetően jó idegrendszerrel, stb. Ez mind-mind megnyugtatta, de még hezitált és egyszer csak beadta a derekát, mikor egy eseményen megláttuk a nagy Ő-t. Végül ő mondta nekem, hogy szerelembe esett. :)))
A tenyésztővel 3x vagy 4x találkoztunk a vásárlás előtt, törzskönyvvel, garanciával és kölyökcsomaggal hoztuk el, kb. 2 hét múlva. Sorsszerű volt, már nagyobb kutyus volt (7 hónapos), szobatiszta, szocializált.
Másnap már a padlón összebújva feküdtek. Ez a kis történet egy 5 éves intervallumot ölel fel kb., de végül eljutottunk ide. Néha szívemnek, néha szerelmemnek szólítja, szoktam hallani a másik szobából. (L) Ne add fel, mindig finoman és okosan puhítsd, kitartást! :)
#63
Érdeklődtem már több helyen, csoportokba is beléptem.
Persze van olyan tenyésztő ahol hosszú várólista van, félévvel előre jelentkezni kell stb. De nagyon sok helyen elérhető kiskutya még a születés után is. Illetve ha nem jövőre akkor + 1 év múlva sem lenne probléma. Sőt talán még jobb is lenne, de ez még a jövő zenéje.
válasza:A kocsi miatti hisztit nem értem annyak ellenére, hogy nekünk is mindig kint voltak a kutyáink. Nyilván nem csivavák voltak, hanem eleve olyan fajták, amik kint érzik jól magukat.
Függ attól is, hogy mekkora a kert, mennyit vagytok kint (mi pl. sokat, így a kutya keveset van egyedül), bizonyos életvitel mellett nem érzem szükségét beengedni. Meg a kutya sem ezt igényli. Neki nem az az élet, hogy a kanapén a tv-t bambulja.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!