A nagykátai Németjuhász szaporító esete. Elismert tenyésztőnek tartja magát. Miért úszhatja meg? Megjegyzem zárójelben, a nagykátai rendőrségről meg van a véleményem.
Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány indítványára a rendőrség és a szakhatóság lefoglalt 26 kutyát. A kutyák közül kilenc elpusztult, ennek ellenére a helyi ügyészség szerint nem történt állatkínzás, így a nyomozást lezárták.Csont sovány kis kölykök botorkáltak a hatalmas gazban,a felnőtt kutyák egy méteres láncaikon a fákhoz kötve vonyítottak.A romos tanya épületeinek tetején szétrothadt nyúltetemek, míg a földön sertés és marha koponyák, szarvak árulkodtak a kutyák „étlapjáról”.Az előtérben egy legalább tíz éves, teljesen vak szuka volt a tanya őre…Egy méteres láncán segítséget remélve össze-vissza dobálta magát. A másik oldalon egy szekérromhoz fél méteres lánccal kötözve egy másik idősebb kutya nézett a semmibe. Ő már feladta.. Az ajtó nélküli budihoz láncolva csodálatos szépségű, ám borzalmasan elhanyagolt kan meredt maga elé.Az állapotokat meglátva Dr Rudó József hatósági főállatorvos példás határozottsággal döntött: a tanyát azonnal le kell zárni, a kutyákat pedig lefoglalni. A rendőrség időközben előállította a kutyák „tenyésztőjét” is, aki azt állította, az ORFK számára tenyészti a kutyákat. Mint kiderült, ebből semmi sem igaz.A sztárügyvéd a fajtamentők kérésére mindössze állatszeretetből elvállalta az ügyet, bár felkészítette az állatvédőket arra, hogy mivel a kutya a jogi eljárás során nem lehet ügyfél, az állatvédők pedig nem képviselhetik az állatokat, így nehéz mérkőzés fog következni. Ami azonban ezután következett, arra senki nem számított…
A vizsgálat lezárult
Miközben a Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány javában készült a bírósági tárgyalásra, megdöbbentő dolog történt. Telefon érkezett a nagykátai rendőrkapitányságról, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy a helyi ügyésznő indítványára megszüntetik a nyomozást, a kutyákat pedig ennek értelmében vissza kell adni a tenyésztőnek. Az ügyész szerint ugyanis nem valósult meg az állatkínzás tényállása.Indok: „A kutyák indokolatlan bántalmazás nyomait nem hordozták magukon, és azt sem lehetett megállapítani, hogy a feljelentett olyan bánásmódot alkalmazott, amely alkalmas volt arra, hogy az a kutyák maradandó károsodását vagy pusztulását okozza.
Az állatkínzás törvényi tényállása az állatokkal szemben alkalmazott legdurvább, azok életét, testi épségét indokolatlanul veszélyeztető, sértő, életüket kioltó magatartásokra, verésre, csonkolásra, bántalmazásra, egyéb durva bánásmódra, éheztetésre, gépkocsihoz való kötésre, stb vonatkozik.”
Nokia doboz
Keress rá guglival.
Az állatvédőknek sincs több hatalma, kompetenciája, mint a civilnek. Az állatvédő nem tud más tenni, mint amennyi kapacitása van, magához vesz állatot, kezeli, tartja, szocializálja és gazdához juttatja. Kobzási joga sincs.
Feljelentést ha tesz, nem bír nagyobb nyomatékkal, mintha a civil teszi. Sőt, ha a civil a szemtanú, akkor az állatvédő még annyit sem tud tenni.
Ismétlem, az állatvédő nem hatóság, hanem olyan civil szervezet, ami önerőből és adakozásból tud segíteni a hozzájuk jogszerűen került állatokról.
Ezért nem tudja a civil kivonni magát a cselekvésből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!