Meddig hagyjam élni a kutyát?

Van egy mondás, hogy rather a month early than a day late. Szerintem ez nagyon igaz.

A mi kutyánknak 14 évesen egyik napról a másikra előjött az ízületi kopás. Azaz, ez rossz megfogalmazás, hiszen nyilván már korábban is megvolt neki, de elbotorkált öregesen, kisebb sétákra is szívesen jött. Viszont akkor lábra se tudott már állni, nagy fájdalmai voltak. Az orvos mondta, hogy valószínűleg már eddig is fájt neki, de sokáig tűrik a kutyák. Végül még egy évet élt, az orovs javaslatára gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító gyógyszert kapott, ami nagyon sokat segített, de nyilván nem volt már tökéletes. Minden nap retegtünk, ha épp picit rosszabb napja volt, hogy meg kell e hozni a döntést, de aztán mindig jobban lett. Egyik reggel aztán nem ébredt fel többé.

Azért írtam le a történetet, mert nagyon sok dologtól függ ez az egész. Jó lenne pontosan tudni, hogy mi okozza a problémát nálatok. Gerinc, esetleg ízület eredetű, és lehet-e olyan kezelést alkalmazni, amivel még javítható az állapota. Ha igen, egy próbát esetleg megér, ha a kutya ettől eltekintve jókedvű, és van benne élni akarás.

De a 9-es jól írja, ha már látod rajta, hogy ez nem ő, nem tudja élvezni a sétákat, az alapvető dolgokat amiket eddig szeretett, akkor érdemes elgondolkozni, hogy húzzátok-e tovább.

Kitartást, és sok erőt kívánok én is, ez mindig nagyon nehéz :(