Meddig hagyjam élni a kutyát?

Saját tapasztalat.

Pulikutyám 17 évesen volt ilyen állapotban. Elvittem az állatorvoshoz, de remény nélkül. Délelőtt még hazahoztam, de délután ismét visszavittem. Kapott oltást és amíg simogattam elaludt. Utána hazahoztam és eltemettem a kertben, csináltam neki kis síremléket is.

Ennek 3 éve, de most is úgy érzem így volt helyes, bár nehéz.

Bárhogy is fáj neked, ez már nem igazán tűnik életnek számára. Konzultálj az állatorvossal mindenképp. Valószínűleg ő reálisabban látja, mikor van szükség altatásra, mint te, akinek társa volt 13 évig. Esetleg meg lehet kérdezni a kerekesszékes megoldást, de ilyen korban én már nem fűznék ahhoz se sok reményt.

Mikor a mi kutyánk állapota romlott le drasztikusan és a doki véleményét kértük, akkor mondta, lehetne még néhány napig húzni injekciókkal az altatást, de ő a helyünkben altatná. Mi is meghoztuk a döntést, bár fájdalmas volt. Mi házhoz hívtuk altatáshoz a dokit, nekünk így könnyebb volt, mint a rendelőben búcsúzni tőle.

Kitartást!

Rotinkat 15 évesen altattuk, pont ugyanez miatt. Nagyon nehéz, fájdalmas döntés, de ugyanakkor megkönnyebbülés is volt. Rossz volt látni, hogy az egykor egész nap játszó, sétáló, ugráló, jókedvű, jó étvágyú kutyusból lett egy egész nap alvó, alig evő kutya. A szemein látszott, hogy mennyire öreg, fáradt, míg egy nap már annyira fájtak a hátsó lábai, hogy nem bírta el magát, tudtuk, hogy itt az idő. Hívtuk az orvost. Imádtam, vele nőttem fel, de a legjobbat kapta az altatással. Már 5 éve lesz, sokszor eszembe jut, hiányzik is, örökre emlékezni fogok rá, ő volt a világ legjobb kutyája. Volt több kutyánk is, de ő volt A kutya.

Kitartást kívánok.