3 év után visszavinni a kutyát?

Én egy középiskolás diákot fogadtam fel, aki abban a lépcsőházban lakott, mint én, a szüleit is ismertem. Minden nap suli után levitte a kutyát fél órára-órára. Ő is örült a zsebpénznek, meg a kutyázásnak (szülei nem engedték a saját kutyát), a kutya is meg volt oldva.

A félreértések elkerülése végett a nappaliba vezető ajtót külön bezártam, s ahhoz nem volt kulcsa. Nem mintha nem bíztam volna a kislányban, csak tényleg így jobb volt mindkettőnk szempontjából.

Annak a kutyának te vagy az egész világa. Meghalna érted bármikor. Én nem törném össze a szívét.

Bocs, de ezt az örökbefogadást jobban is átgondolhattad volna. Tudtad, hogy egy kutya 10-15 évre szól. Akkor is tudtad, hogy eljön majd az idő, hogy már végzős leszel, utána meg dolgozni fogsz. Azt is tudod, hogy ha most visszaviszed, akkor sokkal rosszabb esélyei lesznek egy új gazdira, mint 3 évvel ezelőtt lett volna.

Én 5 éve fogadtam be kutyát, biztos nem adnám oda semmilyen körülmények között. Eddig jó volt, de most meg már nem lesz időd rá??? És akkor most egyszerűen eldobod???

Jól mondja az első, ha nincs más, kutyanapközi, igaz, egy vagyon, de én biztos megtenném a kutyámért (ami egyénként egy utcai keverék, de az ÉN kutyám, hozzám tartozik, én vállaltam érte a felelősséget haláláig és soha nem hagynám hátra)

De ha jol ertem, akkor kertes hazban eltek? Vagy hogy erted, hogy nem engeded be? Vagy lakasban eltek, de a kutya allandoan a folyoson van? Vagy csak akkor van a folyoson ha egyedul van?

Ha kertesben eltek, akkor az mondjuk tok jo lenne, kaphatna egy kutyaajtot es kedvere ki meg bejarhat, igy nem gaz, ha ennyit van egyedul. De bizony, hogy a 10-12 ora utan, amint hazaersz, meg kell eroltetned magad es foglalkoznod kell vele. Ketten vagytok egy kutyara, nem igaz; hogy nem tudjatok megoldani.

En gyerek es munka mellett levelezore jartam, iszonyatosan nehez, tudom mirol beszelsz, de a gyereket ugye nem passzolhattam le 3 evre, csak azert, mert tanulnom kellett. Igy osszeszoritottam a fogam es csinaltam. Vagyis csinaltuk, mert a ferjem szerencsere mellettem allt mindenben.

Valahogyan biztos meg lehetne oldani, csak akarni kell.

Vedd fel a kapcsolatot azzal a menhellyel, ahonnan örökbefogadtad. Elkezdenek neki gazdát keresni. Ha szerencséje van a kutyusnak, akkor tőled már az új gazdájához költözhet.

Így is rossz lesz neki, de közel sem annyira, mintha visszakerülne a menhelyre.

Szívességbank létezik még?

Biztos, hogy lenne aki örömmel kutyusozna napközben akár ingyen is.

Vagy lehet olyan munkahelyet is keresgélni, ami állatbarát. Ha igazán szeretnéd, minden követ megmozgatnál érte, nem úgy bánnál vele, mint egy fölöslegessé vált háztartási géppel. Elkeserítő, hogy így viszonyulsz egy ragaszkodó, érzékeny, értelmes lényhez, akinek te vagy a mindene.

Ha mégis így lenne, már mostantól hirdetném ingyen elvihetőként a saját fb profilomon (vagy amilyen social mediakat használsz), hátha akadna lelkiismeretes ember, aki kitart mellette egész hátralevő életében.

Ha ennyire csóró vagy, gondolom az is problémát okozna, hogy állatorvosho vidd, ha arra lenne szüksége. Ez (=te) egyre rosszabb, ahogy belegondolok. :(