Ha ekkora baj amit csinálok akkor mégis miért alkalmazzák a munkakutya nevelésben?
Munkakutyáztam régen és most kezdem megint hogy lett időm rá!Engem tekintenek a kutyáim falkavezérnek de ettől függetlenül a családtagjaim is feltölthetik a vizes tálat,etethetnek,játszhatnak és sétálhatnak velük!Idegennek természetesen nem engedném ezeket!A fiam 14 éves,ki szokott jönni velem az iskolába a n.juhásszal és ő vezeti a kutyát!Szépen dolgozik vele a kutya!Én elvárom a kutyáimtól azt hogy a falka tagjait "családomat" is tisztelje!Gondolj bele mi lenne ha a kutya akármilyen oknál fogva rátámadna a 2 éves kislányomra vagy bárkire amikor én nem vagyok ott és senki más nem tudna parancsolni a kutyámnak rajtam kívül a családból!Vagy éhen halna ha én kórházba kerülnék mert bele neveltem hogy csak én én meg én...
Olyan kikötéseim vannak csak hogy amit én tiltok azt ne engedjék a kutyának,ne nassoltassák,csakis a táljába kaphat enni stb.!Ettől még jó kutya
Csakhogy a munkakutya amiről én beszéltem nem egyenlő segítő kutyával. Teljesen más világ. Én versenykutyázok, fogok. Egy segítő kutya még szép hogy mindenkit szeressen, és fogadjon szót több embernek de itt nem róluk van szó. Hanem akikkel a gazdájuk versenyszerűen engedelmesezdik, őrző-védőzik stb a saját élvezetére, mint írtam ebben semmi emberiség segítő nincs, szóval igazad van csak én másról beszélek. Ott pedig nem dívik hogy a kutyát más képezze mint a gazda és hogy cserélgessék kiképzőket, nevelőszűlőket, tulajokat. Szóval nagyon más.
A másiknak: az egyik idegbeteg kérdező jött a családommal, én nem írtam róluk. A családomat nem érdekli a kutyám, tehát ha engedém sem foglalkoznának vele. És a kutyám sem lenne hajlandó rajtam kívül mással csinálni az általad felsorolt dolgokat, egyszerűen ilyen, nem én neveltem erre. És ebben nincs semmi baj, mivel én akartam a kutyát és nem más, sosem családi kutyának akartam. Nincs gyerekem és más gyerek sincs a családban. Nekem nem probléma így alakítani az életem, nekem ez a természetes, ha meg nem vagyok vele akkor el van zárva és megoldott a dolog. Annyit meg még meg tud tenni a kutya és a család hogy nem hal éhen ha véletlen nekem haldokolni támad kedvem és nem lehetek vele. Szép és jó és semmi bajom vele hogy neked a 14 évesed dolgozik a kutyával meg nem támadja meg a 2 évest de ettől még én élhetek máshogy nem? Különbenis az hogy csak az enyém nem azt jelenti hogy idegbeteg vadállat, szóval a kutyának nem azért kell nem megtámadni másokat mert mások is tudják irányítani hanem mert jólnevelt. Ennyi.
Ha neked van egy elképzelésed a kutyázásról akkor nem értem mit problémázol itt a dolgon!Végül is azt csinálsz a kutyusoddal amit Te akarsz!Kérdeztél és kaptál válaszokat de neked egyik sem tetszett mert nem egyezik a te elképzeléseddel!
Jó kutyázást!:)
12:53-as voltam
Jó ezt értem, de én ahova lehet viszem magammal, vagy nem megyek el (a távoli rokonaim a föld másik végén élnek és nem is ismerem őket), vagy elzárom és nem úgy élek hogy jaj mi lesz ha lelövik, a felelősségteljesség azért nem =pesszimizmussal. A kennelben biztos nem lesz csőtörés meg a szobámban sem nagyon tudom elképzelni hogy lehetne. :) Azt mondtam az előbbis, hogy azért éhen halni nem fog ha valami bajom esik, mert meg tudják etetni mások ha muszáj. De mást nem akarom hogy csináljanak vele és a kutya sem akarja. Nem fogom erőltetni főleg ha nekem is így tetszik. Meg mint előbb is említettem hogy a családom SEM akar a kutyával foglalkozni. Őket is erőltessem rá mert mi van ha csőtörés lesz? És mi van azokkal akk egyedül élnek? Ne tarthassanak kutyát mert ha csőtörés van akkor a túzoltók lelövik a kutyát mert védi az idegenektől a házat és nincs aki kezelje?
De amúgy elég sok ember nevel munkakutyát. Nekik ez vajon nem jut eszükbe? Meg akik segítenek nekik a kutyát nevelni? Én úgy vagyok vele hogy ha ennyinek megy és szeretik akkor nem lehet rossz. Én meg a Jan Fennelért és hasonlókért nem vagyok oda, de nem azért mert nincs igaza.
Amúgy pedig előbb is mondtam: NEM A CSALÁDDAL VAN BAJOM. Hanem másokkal. Akiknek olyan természetes lenne hogy csak úgy odamennek a kutyámhoz és csinálnak vele amit akarnak. És én ezt nem tudom felfogni miért tekintik úgy a kutyát legtöbben mintha valami köztulajdon lenne.
Elég nehezen tudnék egyedül lenni mivel kutyaiskolába járunk, táborokba, versenyekre, kirándulni meg utálok, majd ha lesz kocsim xD :)
Ki mondta hogy nekem nincsenek barátaim, életem, csak mert kutyázok és van egy érdekes véleményem? oO
Én nagyon jól érzem magam kutyás körökben és engem is szeretnek, de ettől függetlenül a véleményem náluk is áll. Simogatni lehet de itt ki is fúlt az egész.
A nem kutyás barátaim nem túlzottan izgatja a dolog szóval maradnak az idegenek és a kutyások egy része. És szeretném felfogni hogy miért kelt ez bennük akkora felháborodást. Hogy valójában ez miért zavarja őket mert én fel nem bírom fogni mi ebben olyan mérgesítő. Én nem török ki dügrohamban ha megtudom hogy a szomszéd nem az én módszerem szerint neveli a gyerekét vagy ilyesmi... Az idegenekkel az a baj hogy a kutyám szív miattuk meg én (mert bántanák, hergelik, stresszt okoznak neki meg nekem, vagy mert elrontják a munkánk), a kutyásokkal meg szeretnék jóban lenni és ezért, de attól még nem fogom a véleményem megváltoztatni mint ahogy én sem akarom hogy ők az én tetszésem szerint neveljék a kutyám. Szóval én olyan vagyok akit idegesít ha valamit nem ért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!