Miért választanak sokan keverék kutyát?

Azért ez az "az a hülye, aki vásárol", meg a "kutyákkal kereskedést be kellene tiltani" szintű hozzászólókkal nagy bajok vannak.

Munkakutyának mikor lesz alkalmas egy keverék? Esetleg véletlenül, 1000-ból egy menhelyi jó lesz segítő/szolgálati/mentő/civil munkakutyának. De oké, ne menjünk ennyire előre. Sportkutyának mikor lesz jó egy keverék? Tényleg magas szinten agilityre, IGP-re, terelésre, stb? 1000-ből egy ott is. De értem, a kutyatartók 99%-nak nem kell sportra kutya, irtóznak is attól, hogy foglalkozni kelljen még pluszban a kutyával. Azért nézzétek már meg menhelyeken, hogy hány keveréknek van örökletes betegsége? Dp, gerinc, epilepszia, öröklött szem, öröklött szív vagy vese gondja? Soknál nyilván ki sem derül sokáig, mert nem szűrik őket. Ha valaki biztosan egészséges kutyát akar, az nem menhelyről fog kihozni egyet. Igen, a tenyésztőknél sem 100% ez, de mondjuk 95% a jó helyeken.

Nagyon aranyos és szép a mentett kutya választás, volt mentett kutyánk, szedtem össze és gazdásítottam nem egy kölyköt már a falunkban. De azért aki tudatosan választ kutyát, nem véletlenül fog tenyésztőtől venni kölyköt. És nem első sorban divatból!

Én fajtatisztát szerettem volna, miután a 15 éves nagytestű keverék kutyámat el kellett altatni. Ő egyébként világéletében egészséges volt, idős korára alakult ki nála epilepszia, amit rák okozott.

Kertes ház, maga a ház elég kicsi, konkrétan a kutyának nem lett volna hova tenni a fekhelyét sem, így kinti kutyát szerettem volna ismét (természetesen nem kerti dísznek). Az árral tisztában voltam, nem sajnáltam volna rá többszázezret, azzal is megbarátkoztam, hogy a tenyésztő időközönként fel fog majd keresni, ha egyáltalán lesz olyan tenyésztő,aki nem kukacoskodik mindenen és azt is elfogadtam, hogy valószínűleg várnom kell a kutyára, akár éveket is. Elkezdtem nézni, hogy milyen fajták jöhetnek szóba, milyen fajtákat adnak kintre is. Utána olvastam mindegyiknek és azt vettem észre, hogy nincs egy egészséges kutyafajta. Esküszöm, talán a moszkvai őr volt az egyetlen fajta, amire nem jellemző valamiféle genetikai betegség. Lehet azzal jönni, hogy a fajtabetegségek a szaporított kutyák betegségei, de ez marhára nem így van. Meg kell nézni pl a ferdehátú németjucikat, a normálisan lélegezni nem tudó mopszokat, bulldogokat, az ideggyenge tervuereneket... Tönkre vannak téve testileg, idegrendszerileg, egészségileg. Egy keverék kutya általánosságban egészségesebb. Úgyhogy arra a következtetésre jutottam, hogy bőven jó nekem a keverék kutya, hiszen társnak szerettem volna, nem munka meg küllem kutyának. Azt a pénzt, amit a kutya árára fordítottam volna, azt inkább magára a kutyára fordítom. Ismerősnél lett egy véletlenül besikerült alom, onnan származik a kutyám.

Az választ keverék kutyát, aki szeretne kutyát. :D

Nem teszek különbséget,hogy egy kutya keverék vagy fajtatiszta, kutya és annyi. Szerintem nincs különösebb oka.

Unokatestvéremék okleveles, Európában elismert tenyésztők, kaphattam volna tőlük ingyen is fajtatiszta, törzskönyves kutyát, de én mégis állatvédőktől fogadtam örökbe mindegyik kutyámat.

Annyi kutya vár gazdára, hogy sokkal etikusabbnak tartom az örökbefogadást. Persze nem ítélem el azt sem, ha valaki ragaszkodik egy fajtához a külleme vagy tulajdonságai miatt, főleg, ha valamilyen célja is van ezeknek (sport, munkakutya stb...), de nekem "csak" házikedvencnek kell, ezért teljesen mindegy ha van benne egy kis más vérvonal is. Nekem is van kedvenc fajtám, én ezért, amikor kutyát kerestem a fajtamentőknél nézelődtem, aztán végül a facebookon egy állatvédőrség hirdetésében láttam meg és szerettem bele az új mentettembe és 200 km-t utaztam érte. Tacskó/yorkshire terrier keverék és közösségben vagy akár az utcán mindenki odavan érte, mert egy különlegesen szép kutya és az előélete ellenére vagy éppen azért nagyon könnyen alkalmazkodik, nagyon igyekvő és gyorsan megtanult szépen és kulturáltan viselkedni.

Én úgy gondolom, hogy sajnos annyi kidobott kutya van, hogy ha az emberek elengednék az elitista, sok esetben sznob gondolkodást a "fajtatiszta" kutyákkal kapcsolatban, akkor a mentett állatok közül, állatvédők, ideiglenes gazdik segítségével sokkal nagyobb eséllyel találnának a személyiségükhöz, életvitelükhöz passzolót, még akkor is, ha keverék, mint egy szaporító véletlenül vagy szándékosan lehozott, ki tudja milyen betegségekkel terhelt almából vakon kiválasztva.

Azèrt választják, mert csak hobbira kell, nincs vele céljuk. Csak úgy van, nem számít sem az ösztönkészlet, sem a küllem.

Ez kb olyan, hogy nekem is a legolcsobb szakadt biciklim van, mert arra, hogy eltekerjek vele a sarki kisboltig, arra tökre megfelel. Nem fogok azért egy Gepida-t venni 800 ezereet mondjuk.

Az emberek zöme a kutyával is így van. Nincs velük semmi céljuk, csak legyen, aztàn kész.

19, gusztustalan hogy egy szakadt biciklihez hasonlítod a keverékeket. Egy szakadt bicikli ugye nem ér annyit mint egy Gepida. Tehát szerinted egy keverék nem ér annyit mint egy fajtatiszta. Mert te nem az élő, érző lényt, a társat látod a kutyában, hanem a beárazható tárgyat. Totál rossz oldalról közelíted meg, nem látod a valódi értékét, mert túl sekélyes vagy hozzá.

Meg ez a "csak úgy van" szöveg. Nálad lehet hogy csak úgy vannak a pedigrés kutyák, mi a keverékeinkkel agilityzünk, táncolunk, közösségbe járunk és nagyokat túrázunk.

Rettentően felszínes ember vagy, nulla érzelmi intelligenciával.