Szerintetek ez nem természetes? Ti hogy vagytok vele?

Kétkedő Pörsenés:

Ha nem esett volna le, akkor a húszmilliós példa azoknak szólt akik azt írták, hogy soha nem adnák el a kutyájukat. (az egy dolog, hogy annyit nem adna érte egy átlagos ember, de nem is ez a lényeg, csak egy számot mondtam) Egy jobb és gazdagabb élet reményében mindenki azt mondaná, hogy vidd legyen az akármilyen állatbarát! A pénz nagy úr és a példa ezt akarta tükrözni! Ha Bill Gates-nek megtetszene a kutyád és megakarná venni elhiszed megtudná? Csak egy jól csengő összeget ajánlana és a kutyád másnap már nála is vacsorázna. Írhatjátok az álszent szöveget, hogy nem én aztán semmi pénzért nem adnám el és hasonlókat, ez csak képmutatás és ami a legfontosabb HAZUGSÁG és ezt mindenki tudja! Főleg a magyar emberek vannak olyan helyzetben, hogy a pénz nekik nem számít. no comment...

én eladnám

voltitt egy válasz, hogy odaadná a kutya értem az életetét

erről annyit, hogy megkellett volna védenie egy kisebb kutyával szembe, és elszaladt :(

én eladnám és megmondanám a kutyának hogy "3 napod van hogy haza gyere!!!!"

De most komolyra fordítva a szót én a lelkkiismeretemmel nem tudnék így élni. Még belegondolni is fájdalmat okoz a lelkemnek hogy ne velem legyen, nem hogy meg is tenni. Ha olyan helyzetben lennék se tudnám meg tenni, inkább ketten lennénk a híd alatt! Már 8 éves a drágám és sokszor elgondolkozom azon hogy fogynak az évei és már akkor a sírógörcs kerülget, nemhogy holmi haszonvágyból egy kupac papírért eladjam! áááááá nem tudnám megtenni, soha,soha,soha!!!!!!