Miért nem szeretik sokan a kutyákat? Sokaknak miért nem "kell" egy kutya?

,,Humánetológiai szempontból nagyon érdekes, hogy éppen a kutyák, és csak a kutyák képesek emberekből éppen akkora gyűlöletet kiváltani, mint egy másik ember. Akik utálják a kutyákat, azok éppen az „akit” látják bennük, és ezért képesek velük kapcsolatban mindazon aljasságra, amit egyébként csak magunk között szoktunk alkalmazni."

[link]

Érdemes elolvasni.

Nekem nincs balyom az álatokkal meg a növényekkel, csak a közelemben ne legyenek. Ha elmegyek kirándulni látok vaddisznót, őzet, kutyákat a gazdáikkal. Viszont semmilyen élőlényt nem tűrök az otthonomban. Állatot főleg nem de még növényt sem. Koszolnak, baj van velük, öncélúak (semmi hasznuk).

28 éves férfi vagyok. Szeretnék egyszer gyerekeket, sajnos pont most ért véget egy hosszú kapcsolatom szóval az még odébb van. Úgy érzem természetesnek ha az ember emberekkel veszi körül magát. Az állatoknak mások az igényeik és az életmódjuk. Egyébként fontosnak tartom hogy legyen életterük az állatoknak és növényeknek, de semmiképp ne az én otthonomban legyenek.

Sok barátom tart állatot, aranyosak. Kicsit büdösek meg szőrösek de cukik. Szóval a világon semmi bajom nincs velük. Ez az ő döntésük.

Egyszerűen nem vagyok állatrajongó. Aranyosak az állatok, utcán néha megnézem a kutyákat, macskákat, madarakat meg minden, néha akár fényképezem is őket, de ennél jobban nem érdekelnek, vannak más hobbijaim.

Ennyivel mindenki kérdezhetné, hog ami az ő hobbija, az miért nem tetszik mindenkinek

"Miért nem szeretik sokan a kutyákat?" Azért mert nem vagyunk egyformák, máshogy gondolkodunk, más igényeink vannak, ez ilyen egyszerű. Én pl ki nem állhatom a nagyvárosokat, pedig azok mellett is rengeteg érv szól.

"sokszor hallom hogy félnek tőlük sőt bele is rúgnának ha jön egy, mert fúj..." hát.. a félelem egy természetes dolog, ez van... Viszont aki egy ártatlan élőlényt bánt azért, mert fúj, annak nagyon alacsony az EQ-ja (ezáltal amúgy az intelligenciája is, mivel a kettő általában együtt jár), vagy egyébként is szadista hajlamai vannak, az ilyenek gyerekeket is bántanának. Nekem is van minden bajom az óriáscsigáktól, de ha látnám ahogy kúszik felém gyorsan elmennék jó messzire, nem mennék oda kirúgdosni a belét...

Mindenki más. De azt én sem értem, hogy miért kell bántani szegény jószágot. Ezzel a felfogással én is bele rúghatnék az emberekbe csak azért mert rossz kedvem van, vagy nem szimpatikusak.

Én inkább az embereket utálom.

Őszintén,utálom a kutyákat,rettegek tőlük gyerekkori eset miatt.Szerintem,mint a legtöbb embernek aki fél tőlük nekem is a fogazatukkal van bajom,a harapásuk túl erős. Ha nincs jól megnevelve,vagy valami provokáció hatására erőszakossá is válhat,nem egy eset számol be halálesetekről persze ezek extrém körülmények de mégis.

Ugyanakkor sose rugnék bele egy kutyába és hiába az utálatom(ami talán egy durva kifejezés),nagyon hasznos állatnak tartom.

A házvédéstől a mozgássérült embereken át a rendőrségnél is haszna lehet. Az hogy miért nem ,kell’ kutya másnak elég sok körülménytől függ így ez a kérdés eléggé furcsa. Nem mindenki kertes házban él,engedheti meg magának hogy állatot tartson vagy csak szimplán nem illik a személységéhez.

Hát én tudok olyanról, aki fél a macskáktól.

Meg kb minden állattól, papagájtól is.

Amúgy meg, én például szeretem a kutyákat, mégse "kell ", mert nem érnék rá vele foglalkozni.

Meg nem akarom arra szánni az időmet.

Meg a cica is megsértődne 😅

Szerintem a két kiinduló kérdésed eltérő súlyú.

Én szeretem a kutyákat, szívesen megsimogatom a barátaim kutyáit, akár játszom is velük, ez idáig oké. Nem rúgnék bele kutyába (nagyon maximum önvédelemből, pl ha bokára megy), nem szidom őket, nem kívánok sem nekik, se a gazdáiknak semmi rosszat. Sok esetben kifejezetten hasznos is egy kutya, pl katasztrófavédelemnél.

Ezzel együtt nekem nem kellene. Volt tizenévesen, köszönöm, elég volt. Ott kiderült, hogy abszolút nem illik az életemhez a napi 1-5 séta (kerttől függően), de még a heti 1-2 is nehezemre esik, mert ilyen téren inaktív ember vagyok. Nem lenne szívem kicsapni a hidegbe egyedül, de a lakásban zavar, hogy lecsöppen a nyála, szőröz, séta után törölgetni kell a mancsát. Sok pénzbe is kerül, amit én nem szívesen áldoznék rá. Tudom, ezek az érzelmi haszon mellett eltörpülnek, ugyanakkor azt érzem, az én esetemben (hangsúlyozom, hogy az _én esetemben_, másnak lehet más a fontos) a hátrányok (kötelező séta esőben-szélben, magas költségek...) sokkal nagyobbak, mint az előnyök (bújós társ).