Befogadjak egy antiszocális kutyát, ha félek a vele járó felelősségtől? Képes lennék rehabilitálni?
Van az ismerettségi körömbe egy fél éves kutya, akit eléggé elhanyagolnak, és ez nem életvitelbe minősül meg.
Tehát jó helye van, minőségi ételt eszik, de kb csak dísz a kutya, folyton bent van körbepelenkázva a ház, sétálni nem viszik, nem játszanak vele, aminek következménye, hogy súlyos rombolásokat hoz létre a házban.
Üdvözléskor mindenkit megsebesít a harapásával (örül), rettentő nagy mozgásigénye van, nincs lefárasztva. Próbáltam már elkérni egy napra és egész nap fárasztani, de hazaérve újra felpörgött, nem igazán tud lefáradni.
A gazdák gondolkoznak, hogy odaadják valakinek, de szeretem ezt a kis kajla kölyköt, és sajnálom őt.
Jelenleg nem tudom elhozni, ősszel költözünk csak el családi házba, addigra már egy éves lesz, de őszintén félek, hogy túl nagy falat lesz nekem, de közben meg sajnálom hogy ilyen kevés figyelem jut rá jelenleg.
Lehet önző vagyok, de féltem az új bútorokat is amik a házban lesznek, hogy ott is rombolni fog, mert ha le is fárasztom ezek nála rögződve vannak, nem igazán nevelik.
Tehát totál falkavezér, hiperaktív, lakásba ürítésért dícsérve lett kutyáról van szó, én nem vagyok egy keménykezű jellem, de nekem szeretnék adni a kutyát, csak félek ezek már visszafordíthatatlan dolgok.
Kinti kutyaként is gondoltam, hogy nappal kint lenne (nagy bundájú, nem kistestű), valami komoly kutyaházzal, éjszaka viszont mivel bent aludt eddig félek hogy végig vonyítaná, viszont attól hogy kerti lenne én rendszeresen vinném sétálni, és kutyaiskolát is szívesen biztosítanék neki.
Ti mit tennétek a helyembe? Gondoltam arra is, hogy azzal a feltétellel hozom el, ha addigra szobatisztaságra nevelik, egy éves korára kinőheti a rombolás vágyát?
Szeretem ezt a kutyát, de félek mit vennék a nyakamba.
válasza:Egy hiperaktiv kutyaval minden nap futnid kell vagy bicajozni. Kirohog a setaktol.
Neked nem valo az a kutya,mert nem sportolsz minden nap a szabad levegon telen nyaron esoben is.
válasza:Igazabol annak a kutyanak semmi rendszer, semmi szabaly nincs felallitva. Eloszor azt hittem, agressziv kutyarol lesz szo, mert az tenyleg tul nagy falat lehet egy kezdonek, de latom te tisztaban vagy azzal, mik az igenyei egy kutyanak. A sport valoban jo otlet lehet, de arra is meg kell tanitani, eleg szep esesek tortenhetnek, ha csak ugy elkezdesz tekerni a kutya meg rangat. Ennek a kutyanak szabalyokra, rendszerre es kovetkezetessegre van szuksege, illetve a vilag megismeresere. Ha kitarto vagy es turelmes tipus, akkor van eselyed megnevelni, szerintem jo helye lenne nalad. Nagytestu bundas kutyat mar lehet kint tartani, a korulmenyek jok lennenek neki. A rombolas is abbol fakad, hogy se lefarasztva nincs, se raszolva nincs. Uzzetek agydolgoztato sportot esetleg, agility peldaul. A kutya agyat is dolgoztasd meg, probaljatok ki. Az en kutyam is egy lelohetetlen kis raketa, hiaba megyunk rengeteget setalni, szuksege van arra, hogy feladatokat oldjon meg, vele sajnos sportolni nem lehet a laba miatt, igy en logikai feladatokat csinaltatok vele itthon es par dog dancing trukkot is (sajnos ezek nagy resze is kiesik a laba miatt). Raadasul pont kamaszkorban van az a kutya, pont most lenne a legnagyobb szuksege egy normalis gazdara, aki felfed egy uj vilagot elotte es megtanitja arra, hogyan kell viselkedni. Ez meg boven visszafordithato folyamat, ha nem vagy turelmetlen tipus.
Kutyas kozossegbe jarni is remek otlet lenne egyebkent, hadd tombolja ki magat, tanuljon viselkedni a fajtarsaival.
válasza:Nekem lett szinte nyomorékká vert kölyökkutyám, nem volt alternatíva, mert egy zsákban találtam az erdő szélén. Tehát vagy elhozom, vagy ott pusztul el. 3 lába el volt törve és a csípője 2 helyen.
Érdekes volt az életünk, rajtam kívül mindenkitől félt (különösen a nőktől) és mindenkit gyűlölt. Ez így is maradt élete végéig.
Félév állandó jelenlét kellett ahhoz is, hogy engem elfogadjon, majd konkrétan szeressen. Onnantól kezdve lenyugodott, nem kellett kutyaiskola, magától megtanulta a házi szabályokat.
Érdekes, hogy pl. soha nem volt regulázva étel miatt, de ha letettem elé, akkor addig nem nyúlt hozzá csak állt fölötte, míg nem mondtam
neki, hogy a "Tiéd! Megeheted!" és egy simi. Idősebb korában szeparációs szorongása lett, mindenhova vinnem kellett magammal.
14 évig élt velem/velünk, de mindig én voltam neki az Isten.
Nem volt könnyű eset, de nem lehetetlen feladat olyannak, aki sok időt tud vele tölteni és nagyon tudja szeretni.
Hát igen utolsó, csak van egy négyévesem, plusz szeretnék neki tesót is a közeljövőben, nálunk azért ez veszélyesebb lenne.
Bár agresszivitást tényleg mutat a kutya, csak harapdál fájdalmasan.
Nem nagytestű, csak közepes testű a kutya amúgy.
Nem tudom tényleg, hogy képes lennék -e lefárasztani őt. Már kigondoltam egy nyugis kutyafajtát amit szeretnénk majd, ez a fent említett eb a szöges ellentéte. Ennek ellenére szeretem őt.
válasza: válasza:Azért itt nem évek óta berögzült rossz szokásokról van szó, fél éves kölyökről van szó. Az kár, hogy nem tudod hamarabb elhozni, de a jobbik oldalát nézve, a hiperaktivitása csökkenni fog, most még koránál fogva is búgócsiga. A harapdálás is csökkenni szokott a fogváltást követően, nem tudom, az megvolt-e már.
Mi egy év körüli sosem nevelt mentett kutyát fogadtunk be tavaly, ő is jó nagyokat harapdált, nem érezte az erejét, de nagyon gyorsan megértette, hogy hol a határ, nem hülyék, viselkedni is megtanult gyorsan.
Nehéz kérdés, a helyedben én bevállalnám, de neked kell tudni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!