Gabriella_kovacs246 kérdése:
Szeparációs szorongás kezelése kutyáknál?
Eddig miket próbáltál az egyedülléthez szoktatáshoz?
2020. szept. 7. 15:56
Hasznos számodra ez a válasz?
2/10 A kérdező kommentje:
Fokozatosan kezdtem hozzászoktatni. Először csak 10 másodpercre mentem el, majd szépen lassan növeltem. Eleinte ágyba aludt és a kanapéra is felmehetett, mostmár csak a saját helyén alszik. A karantén sokat ártott mert egész nap otthon voltam vele, bár ekkor is külön szobában. Azzal semmi problémája nincs ha kizárom a szobából, de ha látja hogy az ajtón megyek ki, akkor azonnal vonyítani kezd. Próbáltam helyre állítani a falkavezér szerepet is. Ennivalóhoz csak akkor nyúl, ha én megengedem, mindig én megyek ki először az ajtón, sétával nem hagyom hogy húzzon. Sokáig úgy voltam vele, hogy pici még illetve menhelyről van és nehezen kezdett kötődni, ezért próbáltam minél többet vele lenni. Vissza kell mennem az iskolába és nem igazán tudom mi tévő legyek.
"Először csak 10 másodpercre mentem el"
Először csak 10 mp-re mész el. Amint beteszed az ajtót, ha nem kezd el rögtön visítani, azonnal benyitsz és jutalmazol. Előtte nem nyugtatgatod, nem csinálsz semmi rendkívülit, felveszed a cipődet és indulsz. Ha hazaérsz, akkor sincs "cirkusz", levetkőzöl, leteszed a cuccodat és csak ezek után üdvözlöd a kutyát, ekkor csak ha leült és nyugton van. A távol töltött időt fokozatosan növeld, de ne menj el, maradj az ajtó előtt és csak kicsivel told ki az időt, és mindig próbálj meg bemenni, mielőtt tombolni kezd, illetve ha lekésel, várd meg, amíg elhallgat és akkor menj vissza. A lényeg, hogy a nyugodt állapottal kösse össze a hazaérkezésedet. Kezdetben mindig jutalmazz.
2020. szept. 7. 16:17
Hasznos számodra ez a válasz?
2020. szept. 7. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
A legtöbben ott rontják el, hogy "nagy ügyet" csinálnak az elmenésből és hazaérkezésből. Soha ne búcsúzkodj, ne vess rá sajnálkozó pillantásokat készülődés közben, és véletlenül se simogasd az ajtóban elnézést kérve, hogy most el kell válnotok! Egyszerűen csak hagyd ott, ha jön utánad, szólj rá erélyesen, hogy "marad"! Tudom, ez nem könnyű, de muszáj. Ami még nehezebb, hogy hazaérve hagyd figyelmen kívül az "örömködését". Addig ne simogasd, ne is nézz rá, míg le nem nyugodott. Ha te is elkezdesz örömködni, azzal csak megerősíted, hogy oka volt izgulni, fokozod és jóváhagyod a felspanolt idegállapotát, ami nem jó neki. Pakolj le, öltözz át, és csak utána foglalkozz vele: lassú, nyugodt mozdulatokkal üzend neki, hogy ez így természetes: a gazdi elmegy és visszajön.
2020. szept. 7. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
A fokozatosság csak akkor működik, ha olyankor érkezel vissza mindig, amikor nyugton van. Hiába csak 10 mp-re mész ki, de ha még üvölt, arra jutalmazol rá. Így lehet felépíteni, hogy egyre hosszabban ugasson és stresszeljen, mert azt tanítod meg, hogy az ugatással érheti el a hazaérkezésedet.
Szobakennelhez szoktatást erősen javaslom! Nézz utána.
2020. szept. 7. 16:38
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen! Már ma elkezdem vele.
8/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Néha úgy érzem nagy fába vágtam a fejszémet. Mindennél jobban szeretem, de be kell látnom, hogy egy kutya nagy felelősség. Jót akarok neki, de néha elfelejtem, hogy neki nem feltétlenül az a jó ami nekem
Foglalkozz vele sokat, amikor van rá elég szabadidőd, viszont indulás előtt 20-30 perccel már ne nagyon törődj vele, mintha ott se lenne, ne köszönj el, ne simogasd meg, semmi ilyesmi, valamint hazaérkezés után is várj egy 5 percet mielőtt foglalkozol vele, vedd le a cipőd, táskád, kicsit tegyél-vegyél, esetleg harapj pár falatot és csak utána foglalkozz vele, addig lehetőleg rá se nézz, illetve ami még segíthet, ha megtanítod a "maradj ott!/ott maradsz!" parancsra. annyira nem biztos, hogy nehéz dolgod lesz, mivel még fiatal, csak tényleg tartsd észben, hogy nem mindig jó neki az, ami neked jó.
2020. szept. 7. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
2020. szept. 11. 02:31
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: