Örököltünk egy kutyát. Hogyan tovább?
Házat vásároltunk, de a kennelben az előző tulajok "itt felejtették" a kutyát. Persze egyből hívtuk őket, először fel sem vették, majd amikor igen, akkor mondták, hogy őkmár külföldön vannak, adjuk be a kutyát menhelyre vagy amit akarunk. Pff..
Egy labrador keverék ivaros kan kutyi, olyan 3-4 éves lehet. Barátságos egyébként, de nagyon sok figyelmet igényelne, és nekünk van egy 1,5 és egy 4 éves lányunk, akik mellett nem biztos, hogy ezt megkapná 100%-osan, ugyankkor úgy érzem, hogy így is jó élete lehetne, vagyis jobb, mint menhelyen. Viszont szerintem a kennelben élte az életét, mert ha kiengedjük, akkor futkorászik, mindent szétrág, és iszonyat ellenséges más kutyákkal. Nyilván behívni nem tudjuk, nem mi vagyunk az igazi gazdái (még?). Igazából a kérdésem arra irányul, hogy egy 50-60 kg-os energizer kutyus ki tud-e ugrani a drótkerítésen, ha idegen kutyát lát? Ez a legnagyobb félelmem, mert a nap nagy részében egyedül vagyok a lányokkal, és féelk, hogy bajt csinál.
A párom szerint nem kéne megtartanunk, de nagyon sajnálom szegényt, hogy így túladtak rajta.
Szerintetek szabad még egy plussz "terhet" magunkra venni? Ti hogy döntenétek, és mi lenne a következő lépés?
Micsoda rohadékok!
Szerintem egy próbát megér az együttélés, ha bizalmába férkőztök, és megszűnik a bezártsága, akkor lehet, hogy kezesebb lesz. Játékkal, ilyesmi. Férjed próbálja meg sétáltatni, nevelgetni, még ha nehéz is. Nézzétek meg milyen, mert tényleg lehet, hogy hamar át lehet nevelni. Kennelbe zárt kutyáknak kell kis idő, mire megenyhülnek.
Tudom, hogy nagy kihívás, de szerintem megér egy próbát, és ha nagyon nem megy, akkor keressetek neki gazdit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!