Örököltünk egy kutyát. Hogyan tovább?

Először is nagyon szép dolog Tőled, hogy nem az az első gondolatod, hogy lepasszold Te is valakinek szerencsétlen kutyát. Mi menhelyről fogadtunk örökbe egy 3 év körüli labrador keverék kutyát. Volt már régebben kutyánk, de őket kiskoruktól fogva mi neveltük, így egy teljesen új helyzettel találtuk magunkat szembe. Azt tudom javasolni és így ismeretlenül is szeretnélek megkérni ha lehet akkor adjál/adjatok egy esélyt a kutyának. Kell neki idő, amíg megszokja hogy Ti vagytok az új gazdik, ez teljesen normális. Megértelek, hogy félsz attól, hogy elszökik és visszahívni se tudod, mivel még nem hallgat rátok. Azt írtad, hogy a kennelbe jól elvan, így azt javasolnám, hogy eleinte az udvarra csak akkor engedjétek ki, ha a férjed is otthon van és tudtok felügyelni a kutyára. De NAGYON fontos lenne, hogy ivartalanítassátok. Kan kutya esetében ez sokkal könnyebb is, mint egy nőstény kutyánál, pár nap és kutya baja sem lesz :) De jót fog tenni neki, mert nem akar majd elmenni "udvarolni" és nyugodtabb is lesz. Nem lehet tudni, hogy gyerekekkel találkozott-e már, bár a labradorok alapból nagyon ember és gyerek szeretőek. De mindenképpen felügyeljétek eleinte amikor a gyerekek közelébe van, mert pusztán játékból is véletlenül fellökheti őket. Rá kell szólni, többször határozottan, hogy megtanulja hogy ne ugráljon a gyerekekre. Chipet nézessetek, mert elvileg ennyi idős kutyába már van chip és az előző gazda nevére van regisztrálva. Ilyenkor elvileg nekik le kell mondani a kutyáról, az állatorvos pedig átírja a Ti nevetekre. De lehet hogy chipje sincs, azonban nem árt ha látja állatorvos, beoltja veszettség ellen, kap féreghajtót és akkor meg is tudnátok vele beszélni az ivartalanítást. Mi eleinte az udvaron próbáltuk meg pórázon sétáltatni, nem mertük kivinni az utcára. Mivel pórázon volt elfutni se tudott és napról napra egyre jobban megszokta, hogy mi vagyunk a gazdái, mi vagyunk a falkavezérek :) Nyilván két kisgyerek mellett nehéz időt szakítani egy kutyára, de mivel már nem kölyök kutya ezért nem kell vele állandóan foglalkozni. Mi sem tudunk vele egész nap foglalkozni , ezért vettünk neki labdát, játékokat, rágókát hogy ne unatkozzon annyira amíg mi dolgozunk. Remélem adtok neki egy esélyt :) Ha mégis úgy látjátok hónapok múlva is, hogy nem megy az együttélés, akkor arra kérnélek, hogy vegyétek fel a kapcsolatot állatvédőkkel, ha elmondjátok nekik a történeteket biztosan nem fognak Titeket elítélni és keresni a fognak a kutyusnak egy másik gazdát.