Miért ilyen nehéz a séta?
Mikor olyan kedve van, tud “szépen” jönni(ami azt jelenti, hogy elöl megy és húz, de nem vészes), máskor pedig úgy kell neki könyörögni. Lefekszik/leül menet közben, betámaszt és nem mozdul, vagy ha meglát valakit akkor azonnal oda kell mennie(amivel nem lenne gond, mert a legtöbben vevõk rá, de izgatottságában ugrál és néha csipked, amirõl megint nem tudom leszoktatni). Korábban is el-eljártunk sétálni, de tegnap megkapta az utolsó oltását, így szeretném rendszeresíteni a sétát.
Tudom hogy még kölyök és fedezné fel az új szagokat, engedem is neki, de ha rajta múlna egész nap ott lennénk és nem haladnánk sehova.
Most még hám van rajta, késõbb majd átváltunk nyakörvre. Mindig nézem, nincs rajta szorosan, minden irányból befér alá a kezem.
Ha falattal próbálom ösztönözni, bejön elém, ugrál a kajáért és miután nem kapja meg(vagy megkapja mert éppen tudott szépen jönni mellettem) leül és nem mozdul.
Már úgy vagyok vele, hogy inkább õ húzzon engem, mint én õt.
Mit tudnátok tanácsolni?
válasza: válasza:Kutyaneveles hosszu folyamat ... de amugy jo buli. Foglalkozni kell vele.
Amig pici hagy fedezze fel a vilagot, de fontos a jo szocializacio. Menj el vele kutyaoviba.
Kesobb ha mar benott a feje lagya, egyre komolyabb dolgokra lesz kepes.
Nem megy egyik naprol a masikra!
válasza:Azert nehez a seta kiskorban, mert minden ujdonsag, mindent meg kell nezni, mindenen el kell gondolkodni, mindenhez oda kell szaladni, mindent meg kell ugatni, mindent meg kell ragni.
Most fedezi fel a vilagot ami neked mar termeszetes, de neki minden ujdonsag.
válasza: válasza:Az én kiskutyám detto ezt csinálja, és lehet okoskodni, hogy neveletlen, persze, az. Egy baba. Amikor együtt sétál a másik kutyával akkor őrá ugrál menet közben, ha egyedül sétál akkor képes lefeküdni a járda közepén Budapest legforgalmasabb részén is. Plusz minden falevelet elkap.
Jutalomfalat hegyekkel járunk sétálni, lassan de biztosan, apránként történik a pozitív változás. Ne add fel. A jutalomfalattal meg nagyon figyelj oda, hogy mikor adod, klikker segíthet.
válasza:2 éves volt a kutyám, amikor elhoztuk a menhelyről. Természet kölyke ez kutya, kiskorától kezdve egyedül kellett túlélnie, egy éven keresztül, míg a menhelyre nem került.
Én voltam és vagyok vele a legtöbbet. Az első három hónap olyan borzalmas volt, hogy naponta éreztem a sírógörcs mellett, hogy kiteker a nyakát, megfojtom egy kanál vízben, vissza menhelyre, csak legyen már vége. Három ágynemű garnitúrát tett tönkre, alvás közben kihúzta alólam a párnát, hogy szétszedje. Mind a négy kispárnámat és két nagypárnámat szétszedte. Séta közben húzott, ugrált rám és próbálta az egyszem pulcsimat leszaggatni rólam (olykor az úttest közepén). A végén már 8 felé volt szaggatva. Három cipőmet szétrágta, ahogy néhány felsőmet is. Mindenkihez, emberhez és kutyához egyaránt akart odahúzni, ugrálni rájuk, minden új szagot megszimatolni. Katasztrófa volt... Vittem trénerhez, aki az alap ült és feksziket megmutatta, az ugrálásra is mutatta, mit csináljak. Nos, nem vált be. Apámnál elég volt rászólnia, hogy fejezze be, a trénernek elég volt megcsinálnia a trükköt, amikor én csináltam pont ugyanúgy, nem vált be.
A megoldás az idő lett. Egyik napról a másikra leszokott az ugrálásról. Ehhez három keserves hónapot kellett túlélnem a megtestesült életkedvvel.
Még mindig kölyök, lassan három évesen, szerintem lélekben az is marad, de már komolyabb, mint volt. Kitartás. Majd lesz jobb, csak ne add fel, mindegy mennyire vagy ki. :'D
válasza: válasza: válasza:Én is a nyakörvet ajánlom. Minnél hamarabb váltasz annál jobb.
Ismerek hámos kutyát. Csak én tudom fékentartani sétáltatás közben.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!