Honnan szerezhetnék kiskutyát?

Attól nem leszel jobb, hogy hagyod a tájékozatlan öregeket, hogy halálra ellessék a kutyáikat, mert abban biztos lehetsz, hogy nem egyszer van náluk besikerült alom, akkor sem, ha ingyen adja. Mentett kutyám van, de fajtamentéstől, ami majdnem menhely. Nem támogatom a tudatlanságot.

Kérdező, ha neked fontos a fajtajelleg, és menhelyen, fajtamentéstnél nem találsz olyan kutyát, amilyet szeretnél, akkor ne spórolj a tenyésztőn.

Mégegyszer kérdezem, mi támogatás van abban, hogy elhozol tőle egy kutyát, aki amúgy ott döglött volna éhen, és megadsz neki mindent?

A B terv az hogy belefojtja őket egy kád vízbe. Jobb?

Ahonnan én hoztam az eleve mentett, vemhesen befogadott kutya volt, és ott ellett, így volt örökbefogadási szerződés, de nem menhellyel, hanem a befogadóval, de ebben a csoportban találtam rá. Azóta ivartalanítva van. Kösz, ettől függetlenül látom, hogy mi történik a csoportban, van 25ezer tagja.

Á értem, tehát amikor fel kéne szedni az utcán egy flakont, akkor is azt mondogatod magadnak, hogy akkor segítenél igazán, ha lobbiznál a petpalackgyártás ellen, ezért inkább otthagyod?

Utolsó, nem azzal teszel igazából jót, ha felveszel 1 palackot, mikor a gazdája naponta 30 flakont hajigál el. Azzal teszel jót, ha a gazdánál éred el, hogy többet ne dobálja el a palackot.

Nem azzal teszel jót, ha elhozol egy szapis kutyát. Ezzel csak azt támogatod, hogy legközelebb, majd utána és azután is ellesse a kutyáját. Nyilván a kölyöknek jó, de még 2 millió kutya van gyepiken, menhelyeken. Ha a kutyának már van gazdája (a szaporító), miért azon a kutyán segítesz? Miért nem azon, amelyiknek nincs gazdája?

A felelősségtudat pedig ott kezdődik, hogy szaporítókat nem támogatunk. Ha már itt elbukik valaki, a kutyatartásra sem lesz több felelőssége.

Nem támogattam szaporítót. Akkor támogatok szaporítót ha fizetek X forintot egy valóban agyonelletett "fajtajellegű" kutya kölykéért, mert nem tudom megfizetni a tk-s kutyát, de villogni akarok a fajtával. Akkor valóban a szaporítást támogatom, és megfizetem azt, aki ebből akar élni, kizsigerelve a kutyáit.

Ha viszont Terinénitől elhozok egy játszótéri mixet, aki amúgy szereti a kutyáit és jól tartja őket, de átrágta a kerítést egy kan, akkor nem, nem támogatom a szaporítókat. Ha ezt gondolod, akkor azt gondolom, hogy nagyon sötét vagy. Tele vannak a menhelyek, alapítványok, mindenhol befogadókat keresnek, mindenhol keresik azokat ahol még van hely, aki tud almot vállalni. Ezek a kutyák azonnal gazdához kerültek, nem is rosszakhoz.

Szükség van az ivartalanításra, szükség van a felvilágosításra, főleg vidéken, az idős emberek körében. De egy olyan faluban, ahol még a gyerekek is a porba születnek, ott nem igazán tudok mit tenni, és én kutyát szerettem volna. De az biztos, hogy nem fogomm magam rosszul érezni, mert nagy kockázatot, állatorvosi költséget, zsákbamacskát vállalva elhoztam onnan egy nyurga kiskutyát, és megadtam neki mindent, amire szüksége lehet.

Ha Terinénitől elhozol egy mixet (aki nem tudott abban a 10 napban a szukájára figyelni, nem volt hajlandó utólag ivartalanítani, és aki nem fog valószínűleg sem oltatni, sem féreghajtatni, sem normálisan etetni, hisz pénzt nem kér el, ő meg sajnálja rá a nyugdíját), megerősíted benne, hogy nem kell foglalkoznia a kölykökkel. Valóban ezzel tettél jót?

Lesz, aki megoldja azt a sok sz.rt (a sok férges, bolhás, parvos kiskutya kezelését, a sok keverék kölyök elhelyezését), ami az ő felelőtlensége miatt alakul ki. És legközelebb sem fog figyelni a szuka kutyájára, legközelebb is becsúszik az újabb és újabb alom, amiket nem fog oltatni, féreghajtózni, kezelni. Ezzel teszel te jót?

Ha meg nem sikerül elpasszolnia a kölyköket, akkor 1. vagy elássa, agyonveri, vízbefojtja, árokpartra rakja őket, 2. vagy megtartja és majd születik a beltenyésztett almok sora. Így teszel te jót?

Ha el is tudja passzolni a kiskutyákat mindenféle embereknek, akkor sem vállal garanciát a kölykök életére. És nem egy kutya majd láncon, éheztetve, bántalmazva, vagy utcára kidobva, menhelyen, gyepin fogja végezni, mert Terinénit pont nem érdekli, ki viszi el a kiskutyát. Csak vigye valaki, ne neki kelljen gondoskodni róla. Így teszel te jót azzal, hogy Terinénitől hozol el kiskutyát?

Arról nem is beszélve, hogy aki szaporítótól hoz el kutyát, nagyon gyakran maga is tovább szaporít. Mert tenyésztő kiköti, hogy a kutyától csak adott feltételek mellett jöhet le alom. Menhelyről eleve csak ivartalan kutyát kapsz. Terinénit meg teljesen hidegen hagyja, hogy hány miatta megszületett kutyát hagynak évente kétszer elleni. Mert azokat a gazdákat sem érdekli, ha beszökik egy kan. Tényleg így teszel te jót?

Megjegyzés 1: Senki nem vállal valódi garanciát a kölyök életére. Számos tk-s kutya lesz beteg, kenhetem a hajamra, ha 2-3 év után a kutyámnak valaki visszaadja az árát. Nem úgy állok hozzá, mint a mosogatógépemhez, bocs.

Megjegyzés 2: Miután a 4 hós keverék kiskutyám éppen a kanapén rágcsálja a játékát úgy, hogy most jött egy hetes nyaralásról a családi falkájával, oltott, chipelt, féregtelenített, kutyaovis, jól szocializált okos kiskutya, és nem pedig vidéken nyomorog valahol, ezért igen, jót tettem. Tudod, a kocka már el volt vetve, az alom megszületett. Én speciel 200 jelentkezőből lettem kiválasztva nagyon hosszú bemutatkozó után, úgyhogy nem a mindenféle ember csoportjába tartozom. Egyébként vállaltam ivartalanítási kötelezettséget is, bár enélkül is ivartalanítva van a másik, 14 éves kutyám is.

Akkor tehát a megoldás szerinted az, hogy vagy dögöljön meg ott az alom ahol van, vagy hozzam el az egész csapatot, ha segíteni akarok, máskülönben szörnyű ember vagyok, mert támogatom a Terinénit. Nem te voltál az aki rámírt, hogy facebook-ról van a kutyád?! Milyen fajta?! Majd amikor válaszoltam, már nem jött válasz. Nevetséges.

Ha kutyát akarok, de keveréket szeretnék, az alapítványok, menhelyek pedig nem állnak velem szóba, mert van egy 11 éves örökbefogadott gyerekem, meg lakásban élek, akkor mi a teendő, miközben tudom, hogy vidéken százával vannak kölykök?

Úton útfélen megírtam mindenfelé a bemutatkozást az alapítványoknak, menhelyeknek kitérve az életvitelünkre, végzettségeinkre, anyagi helyzetünkre, családunkra, sokszor válaszra sem méltattak, vagy közölték hogy gyerek mellé nem adják, lakásba nem adják, belvárosba nem adják. Elég megalázó ennyire személyes információkkal szétszórni a világot úgy, hogy sokszor még válaszra sem méltattak. Pedig aktívabbak vagyunk mint sokan, akik a kertvárosban ülnek a hintában, a kutya meg ugat a kertben minden ház előtt elmenő bogárra is. És mondom, túl vagyok egy gyerek örökbefogadásán, környezettanulmányokon, anyagi háttér vizsgálaton, soha sehol nem volt probléma, de kutyát azt nem kaptunk. Járunk önkénteskedni, kutyakennelt építeni alapítványokhoz, adományozunk rendszeresen, aktívak vagyunk, boldog az idős kutyánk is, 14 éve családtag, elválaszthatatlanul. De az alapítványok szemében nem vagyunk alkalmasak. Ez vajon normális?

Lehet mindig mindenről általánosítani, de elveted a sulykot. A rendszer több sebből vérzik, de nem az a megoldás, hogy hagyjunk kiskutyákat az út szélén, hogy móresre tanítsuk az anyakutya gazdáját. Ez sokkal nagyobb és komplexebb annál. Én pl. hozzájárultam az anyakutya ivartalanításához is, meg fél évre elegendő minőségi tápot is vittem neki.

Testvérekről azóta is érdeklődöm folyamatosan, főleg azért is, mert szeretném látni, mi lesz belőlük. Kapom a fotókat, jó helyen vannak, megbecsülve.

Nem fogom magam szarul érezni azért, mert fújod a magadét, és nem vagy hajlandó kicsit gondolkodni egy ennyire komplex, több sebből vérző problémakörön.