Problémákat okoz a kapcsolatunkban a kutya, én vagyok a "bolond"?
Párommal együtt élünk nem olyan régóta, ő beszerzett egy kutyát (nagyméretűt),amivel nincs is semmi baj. A problémák ott kezdődnek hogy nagyon nem értünk egyet a kutyatartási szokásokkal kapcsolatban.
Én vagyok az aki a kutyát kint szeretné látni, az udvaron, ő viszont szinte 1 tányérból is enne vele.
Röviden tömören ezzel el is mondtam mindent.
Legutóbbi probléma az volt hogy én nem akartam megengedni hogy az én autómmal szállítsuk a kutyát... Erre én voltam a bolond meg a hülye hogy ez nem normális meg hogy bolond vagyok. Mert nem csinál semmit az a kutya.
Azért mert az ő családjában ez volt a normális és az enyémben meg nem, én lennék a bolond? Én is szeretem a kutyákat, az állatokat de a kutya nekem nem a házba való, nem nyalatom ki a tányéromat vele és utána még elmosás után sem eszek ugyanabból a tényérból.... Nem fogom beengedni az autómba sem, minden tiszta kutyaszőr lesz.
Tényleg én lennék a bolond amiért én ilyen vagyok?
26 éves lány
Egyikőtök sem bolond, egyszerűen más környezetben nőttetek fel, más szokásaitok vannak.
Viszont hosszútávon ez komoly problémát fog okozni kettőtök között, hogy ha nem tudtok kompromisszumot kötni a kutya nevelésében, tartásában. Bár ha ekkora szakadék van a gondolkodásmódotokban, akkor nagyon nehéz lesz:(
Milyen fajta a kutya?
Kint tartásra nem mindegyik fajta alkalmas, illetve ha nincs olyan bundája akkor fázik kint télen.
A kocsi téma érthető, főleg ha neki is van kocsija és eltudta volna vinni azzal.
"Párommal együtt élünk nem olyan régóta"
Erre mondják: lakva ismeri meg az ember a másikat.
Menet közben derülnek ki a különbözőségek.
Igazad van szerintem.
Főleg régebben rengeteg lakásban jártam, javító szakemberként, kutyás lakásokban is. Persze, ennek vannak fokozatai, kisebb kutyák egy kulturált lakásban nem okoznak semmi látható (érezhető) problémát.
De láttam lepusztított, kutyaszőrös, rossz szagú helyeket is. Magam részéről ezt már nem viselném el.
Köszönöm a válaszokat!
Nekem nem a kutyával van a gond,mert tényleg egy aranyos kutyus, szeretem én is. Csak azt érzem hogy közben belerokkanok abba hogy éjjel nappal a kutya után pakolok, takarítok. Tiszta kosz meg szőr tőle minden. Illetve minden reggel valami "meglepetés" vár minket a házban. Szétrágott könyv, 10. cipő amit használhatatlanná rág, papír cafatok mindenhol, sár plusz mindent el kell pakolni.. Nem bírom már tényleg...
Mi lesz, ha ugyanígy fog a párod is viselkedni? Ha annyi nincs benne, hogy a kutyája után rendet tartson, sanszos, hogy ez lesz vele is.
Sosem késő váltani.
Én a leírásból úgy érzem, hogy te látod a párod nevelési hiányosságait, ő pedig látja benned, hogy nem vagy eléggé nyitott a kutyatartással kapcsolatosan.
Mindkettőtöknek igaza van!
A párodnak igaza van abban, hogy megfelelően tartott kutyával nincs probléma sem a lakásban, sem az autóban és neked is igazad van abban, hogy a bepiszkítás, saját tányér kinyalatása, stb. abszurd, ilyet egy felelős állattartó nem csinál. Ha rendszeresen kefélve lenne és nem lenne mindenhova felengedve (gondolom ez okozza a szőrproblémát), akkor a szőr is elviselhető lenne.
Megoldás: A párodnak félre kellene tennie az egóját és meghallgatnia téged. Ha normálisan nevelné a kutyát, akkor szerintem "cserébe" te is el tudnád fogadni, hogy bemehet a lakásba/autóba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!