Bármikor. Csak azt kell megoldani, ne rongáljon és piszkoljon mindenhol.
2019. szept. 10. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
2/13 anonim válasza:
Én azt mondom jobb minél hamarabb elkezdeni mert később nehezebb lesz. Miénk 3 hónapos volt amikor elhoztuk a menhelyről, ezután öcsémnek még hátra volt 1 hónap a nyári szünetből így vele tudott lenni egész nap hogy megszokja az új helyet. Mire eljött az idő hogy pár órát minden nap egyedül kell lennie, megszokta az otthonát és semmi gond nem volt. Ismerek olyat aki 3 évesen hagyta otthon először a kutyáját és a szomszéd utána telefonált hogy egész nap ordít a kutya.
2019. szept. 10. 11:10
Hasznos számodra ez a válasz?
3/13 anonim válasza:
Én is itthon voltam vele a nyáron, úgyhogy kb. 4 hónapos volt, amikor otthon maradt egyedül (illetve egy másik, felnőtt kutyával), de akkor sem rettentő hosszú időre, csak 3-4 órára maximum, mert ugye kiskutya még nem bírja visszatartani nagyon, így gyakran levittük sétálni.
Sosem okozott nagy galibát igazából, egyetlen csínytevése akkor történt, amikor már nem is volt olyan kicsi (majdnem 1 éves volt). Arra értem haza, hogy kiborította az egész cipősszekrényt, az egész lakás tele volt cipővel meg cipőbetéttel. :D
2019. szept. 10. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
4/13 anonim válasza:
Az én kutyám 3-4 hónaposan maradt itthon egyedül kb 5 órára muszáj volt sajnos. Nem rosszalkodott hála az égnek :) najó párszor előfordult hogy lenyúlt egykét zoknit a szennyesből de nem rágta szét csak kipakolta.
2019. szept. 10. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
5/13 anonim válasza:
Ahogy hozzám került (8 hetesen), az 2. naptól fogva tudatosan minden nap egyre hosszabb időre hagytam otthon egyedül.
Általában az emberek egy 2 hetes szabi után visszamennek dolgozni, akkora a mondjuk 10-12 hetes kölyöknek már órákat egyedül kell lennie, függetlenül attól hogy lakásban vagy kertben van. És ehhez minél gyorsabban hozzá kell szoknia, hogy mégse a mélyvízbe dobd az első munkanapodon.
2019. szept. 10. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
6/13 Metionin válasza:
Bármikor. Az embernek dolgozni kell, nem mehet "gyesre" a kiskutyával (sajnos). El kell rakni előle mindent amit rongálhat vagy amivel magában kárt tehet, plusz számolni balesetekre szobatisztaság terén.
2019. szept. 10. 13:03
Hasznos számodra ez a válasz?
7/13 anonim válasza:
A mi két vizslánk mindegyike nagyon rosszul viselte a gazda távollétét, akármennyi idősek is voltak. Az első leszedte az előszobai tapétát, faburkolatot kellett feltennem. Idősebb korában csak vonyított. A második lyukat kapart a szobaajtóba (ahová be volt zárva), később megrágta az antik bútorokat (feltehetően az enyv szaga miatt) és ő is vonyított. Amikor még a szüleimnél éltem, az ottani kutyánk fiatalon szétmarcangolta az olcsó könyvtári könyveket, amelyek a könyvespolc legalsó polcán voltak. Valójában a lakásban tartott kutyát nem ajánlatos egyedül hagyni, kicsi a terület, hiányzik a gazda, holott tele van a lakás a gazda szagával, szóval falkaállat rosszul viseli. Egyéni különbségek persze vannak.
2019. szept. 10. 14:18
Hasznos számodra ez a válasz?
8/13 anonim válasza:
Azonnal. Nem ülhetek mellette hónapokig, 1-2 hét után muszáj visszarázódni az életbe. Dolgozni kell az embernek, hogy a kutyát is el tudja tartani, meg élni is kell néha. Különben sem vagyok annak a híve, hogy a kutya körül forogjon az ember élete. Mondjuk nekem van kertem, de a lényeg minden esetben az, hogy biztonságos helyre kell záeni ahol nem tud kárt tenni magában vagy a dolgaidban.
2019. szept. 10. 14:22
Hasznos számodra ez a válasz?
9/13 anonim válasza:
3 hónaposan, az anyjával. Utcáról szedtem össze a terhes rottit, két nap múlva már szült. Mivel az anyja romokban volt, 4 kiskutya már nem élt, 3-ból 2 születés után halt meg. Én meg kivettem 3 hónap fizetetlent(, úgyis volt elég tartalékom, mivel előtte éveken át túlóráztam).
Az anyját az elején napi 5-6x kellett etetnem kölyökkutya tápszerrel és szoptatós táppal a doki javaslatára, mert alig volt teje az egy darab kiskutyára is. Szóval 3 hónap alatt az anyja is összeszedte magát(persze nagyon megszerettem, szóval velem maradt), meg a kicsi is életképesebbé vált. Így most lett két kutyám, nem akartam kettejüket már szétválasztani, ezért a kicsit is megtartottam. Ma már nagyobb, mint az anyja:D
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!