Megmondanád a lányodnak, hogy a húsvéti nyúlának mi lesz a sorsa ha leadjuk később az állatkertbe? Ha őszintén elmondjuk, hogy élve odaadják egy sasnak akkor lehet nem is kéne neki a nyúl.

#53 Úgy, hogy nem volt kívánságműsor, azt a sláger rádión kellett keresni. Ebben nőttünk fel. Szerinted az én apám megkérdezte tőlem, hogy "fiam, akarsz-e 4-kor kelni, hogy délre levágjunk két disznót, mert nekem utána dolgoznom kell menni?" Dehogy kérdezte. Kivert az ágyból, mentünk, csináltam, amit mondtak, úgy, ahogy mondtak. Ha éppen az orrfogó tartása volt a feladat, meg a vér felfogatása, akkor azt. Nekem az az idegen, ha valaki úgy nőtt fel, hogy volt beleszólása a dolgokba. Amikor frissjogsis voltam, apám a kezembe adta a kulcsot, beült a saját autójába, és mondta, hogy kövessem. Fogalmam sem volt, hogy azért kellek, hogy a nagyszüleimet furikázzam, csak egy kocsiba nem férnénk be, vagy szervizbe viszi a saját autóját, és onnan kell hazahozni, nem tudtam, hogy 20 perces munkám van vagy kétórás. Csak csináltam, amit mondott.

De persze megértem a te álláspontodat is, pl. nagyon régen egy kutyás fórumon valaki azt kérdezte, hogy egy tenyésztő hogy képes eladni a kutyákat, mert szerinte a kisbabák után a kiskutyák a legaranyosabb dolgok a világon. Hát, elmagyarázta a tenyésztő, hogy egyszerűen 10 kutya mellé nem fér bele még 5-7, úgyhogy kénytelen eladni őket jó helyre, és megtartani 1-2-t, aztán reménykedni, hogy a szinte zéró információ alapján a megfelelő 1-2-t tartotta meg magának.

Értem én, hogy aki nem ebben él, az nem érti. Aki ebben él, annak meg természetes.

#53

"Én akkor sem tudom fizikálisan bántani az állataimat mikor nagyon mérges vagyok rájuk, max kiabálok. Mert nem tudnám rávenni magam hogy fájdalmat okozzak nekik. Lehet belőlem hiányzik ez az alapvető "vadászösztön" ami a zsákmányállat leölésével élelemhez jutás közben mozgatja az embert, vagy nem tudom."

Hű, de nagy kavarások vannak itt. Mint amikor a Nat.geo-n azt mondják, a 10 leghalálosabb "gyilkos". Gyilkos?! Egy ragadozó állat?

Az nem 300 ft-ért ver agyon nyugdíjasokat, hogy gyilkos legyen, hanem eszik, ugyanúgy, ahogy lélegzik, a lélegzéshez beszívja a levegőt, az evéshez meg megöl más állatokat.

Nem agresszióból, vágjuk le az állatokat, meg méregből, vagy hogy fájdalmat okozzunk nekik. Ez nem a büntetésük, hanem a sorsuk, ez van.

Az öncélúság megint csak önámítás, egyfelől bonobó szinten lenne az emberiség, ha "egy tál tésztán" kéne élni, másrészt te is öncélúan veszed a húst a boltban, tehát ezt hagyjuk is. És ne felejtsd el amit mondtam, hogy sok milliárd eddig a Földön élő ember élt eddig háztáji állattartásból, ahhoz képest elenyésző az utóbbi pár évtized nagyüzemi állattartása.

De értem a dilemmádat, és hogy beléd azt nevelték beléd, hogy amit a boltban megveszel, az csak egy darab tárgy, úgy veszel egy csirkemellet, mint egy kiló kenyeret, és teljesen idegen tőled, hogy megölj egy állatot, és ezt nem is lehet csak úgy elvárni valakitől.

Én alapból úgy nőttem fel, hogy minden (levágásra szánt) házi kedvencről tudtam, hogy a tányéron fogja végezni. Nálunk is volt bolt, (nyilván) de én az ott kapható húsra is úgy néztem, hogy valamikor az is boldogan szaladgált.

Volt, hogy apám hozott vagy 20 kiskacsát. Hát milyen aranyosak már! :D Mindig velük lógtam, szerintem még általánosba se jártam. Volt egy régi kádunk, azt beástuk a földbe, hogy tudjanak benne úszkálni, meg ilyenek...

De a kezdetektől úgy voltam nevelve, hogy pl. vágjak nekik össze egy kis saláta levelet, nőjenek szép nagyra, hogy karácsonyra finom pecsenye legyen belőle. :D

Nem is tudtam, az mivel jár, nem is kellett, hogy tudjam. Hosszú évek alatt ez vált természetessé.

Van ez a műsor, vademberek Ben Fogle-lal. Abban voltak tán valami írek, akik Magyarországra költöztek, és itt akartak háztáji gazdálkodásból megélni, úgy, hogy még sose csinálták.

A szomszédok vittek nekik 1-1 tenyész állatot, még egy méh kaptárt is kaptak.

Na ott volt, hogy meg akarták mutatni, hogy vágnak le egy nyulat. A végén, már nem mutatta a kamera, a magyar szomszéd meg aki a nyulat adta, (vagy a szüleit, nem emlékszem) majdnem az ír palit verte agyon.

Valami lim-lom kis szar fadarabbal elkezdte agyonverni a nyulat, jó hosszan, az meg csak kapálózott! Úgy vette ki a kezéből a szomszéd, és ölte meg 1 csapással. Aztán megkérdezte, hogy szeretné e, ha most őt verné agyon ezzel a karóval, szeretne e ilyen halált.

Kell hozzá egy tudatállapot. Ki kell iktatni a sajnálatot, akkor már nem lehet úgy hozzáállni, hogy kicsit ütök, hogy "ne fájjon neki". Hiszen éppen ölni készülsz.

El kell döntened, vagy életben hagyod, vagy megölöd, de ha letisztáztad magadban, hogy meg kell halnia, akkor tegyél félre mindent, érzelmeket, kötődést, és adj bele apait, anyait, hogy mielőbb vége legyen.

1 ütés! Ha 1-be (max 2-be) nem hal bele, köpjél fel, és állj alá! mert az vagy azt jelenti, hogy egy pszichopata állatkínzó barom vagy, vagy "kisgyerekként" álltál hozzá, és nem vagy erre felkészülve. Ezzel sincs baj, csak akkor ne próbálkozz!

És az a gáz, hogy ez az ír pali, mondjuk 30 évesen szembesült ezzel, és fél perc alatt kellett neki azt a szemléletet, és mentális állapotot megtanulni, amire nekem mondjuk volt 15 évem!

Persze, hogy nem érted, nem is lehetne ezt így rád bízni. Ha rákényszerülnél, te is megtennéd, ez 100%, ha egy tanyán élnél, nem tudnál húst venni, de lennének állataid, garantálom, hogy te se "egy tál tésztán" élnéd le a további életedet.

Csak nem mindegy, hogy magadnak kell ezt nulla másodperc alatt felnőttként feldolgozni, vagy lépésről lépésre, ebbe nősz bele.

De még így is van olyan, hogy némelyik állat végelgyengülésben hal meg, mert márpedig őt nem vágjuk le! :D Szerinted Petőfi anyja, levágta a versben lévő tyúkot? Mikor az az utolsó sok, hogy "anyám egyetlen jószága" ? Le a francot... Lehet, hogy túlélte Morzsa kutyát. :D

A lényeg, hogy ennek semmi köze a bántáshoz, meg gyilkoláshoz, meg dühhöz.

Emlékszem, gyerekkoromban mindenki csak szúrta a disznót.

Utána jöttek be ezek a fejbelövős szarok. 1-2 ember idegenkedett tőle, mert hogy "benne marad a vér" az állatban, de mikor látták, hogy utána is ugyanúgy ki lehet véreztetni, szinte egy csapásra megszűnt mindenhol a környéken a leszúrás. Kézről kézre járt a belövő, a legnagyobb vadparasztok is azonnal átálltak rá.

Szóval ha ezt összehasonlítom az ipari állattenyésztés körülményeivel, még mindig jobb élete van egy háztáji állatnak. Ahhoz meg az ember vállának elég szélesnek kell lenni, hogy szemtől szemben is vállalja azt, ami ezzel jár. Ugyanezzel (vagy még rosszabbal) jár a bolti hús megvétele is.