Milyen halakat ajánlotok egy 220 lieteres akváriumba?

#7

“NK-ban adták meg az értéket.”

Igen, mert az nk° az tulajdonképpen a mértékegység, hasonlóan mint mikor a hőmérsékletet C° adják meg. De az jó eséllyel a Gh/ összkeménység lesz, azt szokták megadni.

#9

Öhm, nem lehet ,hogy kicsit elcéloztad a méreteket? 😅 220 literes az sokkal inkább csak 200 literes mintsem 300, s még így is a citromsügér kimondottan nagy falat. A másik kettő is erősen határeset, inkább valami kisebbet ajánlok.

Papagájsügér: [link]

Citromsügér: [link]

Severum: [link]

Szóval mondjuk azt ,hogy valamilyen sügért szeretnétek “központi” halként. Mondok egy példát: 1 vagy egy pár valamilyen Hemichromis/ bíborsügér faj, 8-12 kongólazac és 6-8 valamilyen kisebb Synodontis/ tollasbajszú-/ hátonúszó harcsa (erre figyeljetek oda mert néhány faj pofátlanul nagyra nő).

Ezek mind afrikai halak. Az említett sügérek többnyire alul alakítanak ki territóriumot, a harcsák is többnyire alul mozognak, de ők békések és a kongólazacok felül bandáznak.

Kialakítás szerint az előtér maradhat simán puha nem-fehér homok; középtájt pár masszívabb kő meg fa, rajtuk mindenféle anubias s bolbitis fajokkal és esetleg mohákkal, itt-ott egy csokor tócsagaz meg süllőhínár, háttérben egy sor valiznéria, felszínen egy adag kagylótutajjal.

A bettákhoz kapcsolódóan kissé változó a vérmérsékletük, előfordulnak nyugodtabb egyedek. De az esetek többségében agresszívak, szóval még csak hasonló hallal sem ajánlott tartani (a fentiekkel is inkább ne). Leginkább hasonló méretű vagy kisebb, nem fátyolos uszonyú és nem túl színes, békés halakkal érdemes összerakni.

Illetve alapból nem létezik “túl nagy akvárium”, de a betták esetében nem jó ha túl magas az akva (széltében-hosszában lehet akár több méter is, a magasság a rizikósabb). Labirintkopoltyúsok s emiatt rendszeresen felúsznak a felszínre, viszont a nagy uszonyaik miatt rossz úszók. Jobb nekik sekély akvákban amik nem sokkal többek mondjuk kb 30 cm-nél.

Szóval ha bettát akartok akkor rövid uszonyú változat (un. plakat) legyen s hozzáillő ázsiai halakat nézzetek ki. Kb azok és hasonlók amiket korábban írtam a gurámik mellé.

Jut eszembe erre elfelejtettem reagálni:

“A garnélákra rátérve, angol fórumokon azt tanácsolták, hogy őket telepítsem be előszőr, hagyjam hogy kicsit szaprodjanak.” (…)

Ez egy jó taktika, de nagyon nem mindegy milyen halakkal rakod össze őket. Nagytestű sügérek rendszerint nemcsak levadásszák őket, hanem folyamatosan rendezgetik az akváriumok ezért nem nagyon marad meg növényzet. Pláne nem finom és sűrű amik között könnyen el tudnak bújni.

Ha garnélázni akarsz akkor melléjük leginkább nanohalak passzolnak. A “nanohal” egy gyűjtőfogalom az olyan halakra amik kifejlett mérete max 5 cm vagy kevesebb és jellemzően nem is túl mozgékonyak, nem igényelnek nagy helyet. Például sok pontylazac, díszmárna stb-stb 4-5 cm, de hosszú úszóteret igényelnek ezért nem számítanak nanohalnak. Nanohal például a parázslazac, gyöngydánió/ galaxy razbora, kéksávos törpedánió, törperazbórák (Boraras fajok) stb. Mondjuk a ti esetetekben a mérettel nem lenne gond.

Ami esetleg összerakható “normál” méretű (tehát olyan 5-10 cm) halakkal az az olyan nagydarab jószágok mint például az óriás sepregető garnéla (Atya gabonensis) és kistestvére, a sepregető garnéla (Atyopsis moluccensis). De természetesen ők sem mehetnek akármivel és nekik rendesen bejáratott rendszer kell mert a vízben lebegő cuccokat szűrik/ eszik. Illetve édesvízben nem szaporodnak.

“Gyöngygurámi

Molly

Neon

Páncélosharcsa”

Oké, ez már sokkal jobb összeállítás, még vízrétegek szerint is nagyjából eloszlanak szóval jó az irány 👍, viszont még mindig lehetne csiszolni rajta. Főleg az a bajom ,hogy származás szerint nagyon vegyes ami önmagában nem is lenne baj ha minden más stimmel, de egy ekkora üveghez nem állna jól egy vegyes-saláta. Szóval megint írok egy kisregényt 😁 Megpróbálom kicsit jobban tagolni.

Először is amit kivennék az a neonhal. Az igaz ,hogy régóta beakvarizált hal s elvan 20 nk-s vízben, de akkor is a lágyabb víz lenne jobb neki. Mára már amúgy is gyakori a túltenyésztett, gyenge egyed, nem lenne szép látvány ha a kemény víz miatt még rosszabbul festenének.

~~~~~~~~~~

Gyöngygurámi ázsiai faj, gurámihoz képest általában békés, csapatban is tartható. Őket említettem egy korábbi válaszomban s ha rájuk esik a választás akkor bíztatnálak más ázsiai halakkal társítani.

Rengeteg békés díszmárna, razbóra stb faj létezik, biztos találtok nektek tetszőt. Pár említésre méltó: díszmárnák mint például a vörös karcsú, zöld és schubert/ brokát, ezüstös, odessai, rózsás, rombuszsávos stb; razbórák mint az ékfoltos és rokonai, pompás, vörösorrú gyémántrazbóra, vöröscsíkú stb.

Az olyanokat mint a szumátrai díszmárna ha lehet kerüljétek mert nagyon csipkelődős. A többivel nem szokott baj lenni, főleg ha van minimum 8-10 fajtárs.

~~~~~~~~~~

Molly közép-amerikai elevenszülő. Az elevenszülők úgy általában szeretik a keményebb vizet, szóval teljesen jó választás. Társíthatod például más mollykal, xifókkal (mexikói kardfarkú hal), plattikkal s egyéb elevenszülőkkel, meg esetleg ha találtok akkor panamai páncélosharcsákkal (Hoplosternum punctatum, hasonlít a gyakoribb és nagyobb torokátumra (Megalechis thoracata)).

Mindegyikből rengeteg változat létezik. Viszont az elevenszülők nagyon szaporák s emiatt ha nem akarsz szaporulattal foglalkozni akkor csak hímeket tarts. Ha vegyes csapat lesz akkor egy hímre legalább 2-3 nőstény jusson s remélhetőleg feleszik a szaporulatot annyira ,hogy ne legyen rövid időn belül nagy baj.

Sajnos nem nagyon találtam olyan ragadozót ami biztonságosan tartható a felnőtt elevenszülőkkel s csak a szaporulatot enné 🫤

~~~~~~~~~~

Páncélosharcsák (Corydoras fajok) dél-amerikai halak. Sokuk a lágyabb vizet szereti, de van pár faj ami elvan keményebben is, pl: kékpajzsos, foltos, narancsúszójú. Elevenszülők mellé még elmennek, de ázsiai halakkal nem szívesen raknám. Oda vannak ázsiai talajlakók is bőven.

“Rendben akkor még nézelődünk ázsiai talajlakók után.”

Egy korábbi válaszomban említettem a Pangio féle csíkokat, “khuli” és társai. Gurámis akvába inkább azok találnak.

Könnyen beszerezhetőek közt vannak még Botia csíkok s esetleg palacsinta algázók, sziámi algaevő, viszont azok sokkal inkább gyorsabb áramlású helyekre valók kalászhalak/ szivárványhalak és dániók társaságában.

“Viszont tudtok esetleg egy összeállítást írni a sziámi harcoshal köré?” (…)

Kb ugyanaz mint a gurámiknak. Mindkettő DK-Ázsiából származó labirintkopoltyús. Esetleg azt tudom tanácsolni ,hogy kisebb halakat nézzetek ki. A korábban felsoroltak közt akadnak jó 5-6+ centisek is, ami amúgy nem probléma, de betták mellé jobbak a kicsit kisebbek mint az ékfoltos razbóra, vörös karcsú díszmárna, ezüstös díszmárna, stb. Talajlakóknak meg szintén Pangio csíkok.

Egy akvában jobb csak egy hímet tartani. Lehet kettő elvan ekkora helyen, lehet nem. Jobb nem kockáztatni. Viszont ahogy említettem volt ekkora helyre jobb csak rövid uszonyú változatot választani, ezt vegyétek figyelembe.

Nőstényekkel ritkábban szokott baj lenni, ők némileg szociálisabbak s alapból rövid uszonyaik vannak. Szóval belőlük elmegy 3-5, általában ha többen vannak akkor ilyesmi létszámban bandáznak.

A két nem állandóan együtt tartása meg működhet mert hely az van. De ez sem garancia, ugye. Mindenesetre hátul s középtájt sűrű növényzet legyen, beleértve felszínig érőt illetve úszó növényeket is.

Másik fontos dolog ,hogy az akvát fedni kell mert egyrészt jó ugrók, másrészt labirintkopoltyúsok. Rendszeresen felúsznak a felszínhez levegőt venni s ha az sokkal hidegebb mint a víz (márpedig betták melegkedvelők, legalább 26 fok legyen) akkor könnyen megfázhatnak.