Milyen halakat ajánlotok egy 220 lieteres akváriumba?

Diszkosznak valóban kicsi, és a sügérfélék többsége amúgy sem társaságkedvelő.

Ha tetszenek a neonhalak, az egy jó kiindulási pont egy főleg dél-amerikai (Amazonas) fajokból kialakított közösséghez.

Nagyon sok pontylazac származik onnan, plusz páncélosharcsálból is van sokféle, de alapvető kérdés, hogy neked mi az, ami tetszik, és azoknak a víz PH értéke, kémhatása, keménysége, hőigénye megfelelő-e

Még a neonhalak is megeszik a garnélákat. Diszkosznak lágy víz kell és kicsi is lenne neki a hely.

Boesemani kalászhal / valamilyen gurámi pár /kongólazac esetleg

Olvasgatni-keresgélni ezeket ajánlom:

[link] , [link] , [link] , [link]

Azt tényleg fontos lenne előre tudni ,hogy milyen a víz keménysége mert ha túl kemény akkor jobb lenne lágyvizes fajokat elengedni. Szerintem kezdőként ekkora méretnél egyből vízlágyításba fogni kicsit meredek, ezért inkább azt javaslom ,hogy a vizetekhez passzoló halakat nézzetek ki.

Léteznek Gh és Kh csepptesztek (amik pontosabbak mint a mártogatós papírcsíkosok) amikkel mérni lehet, de ha nem szeretnétek erre költeni akkor jó kiindulópont a helyi vízmű adatai. Itt van Nagy Viktor videója amiben elmagyarázza:

[link]

Ha van egy kiindulópont akkor lehet elkezdeni fajokat válogatni. Mo-n elég gyakori a keményebb víz ezért lehet jobb ötlet lenne inkább azt preferáló fajokat tartani. Írok kétféle telepítést amik jobbára közepesen kemény vízben is remekül boldogulnak:

Egy ázsiai akvárium valamilyen nagyobb gurámival (pl: gyöngygurámi vagy kék gurámi), 1-2, nagyon max 3 raj békésebb díszmárnával/ razbórával (pl: ékfoltos razbóra, vörös karcsú díszmárna, rombusszávos díszmárna stb) és a talajra egy marék Pangio csíkféle (pl: csokicsík, párduccsík stb). Gurámiból mehet egy faj s 1 hím 2-3 nőstény vagy csak magában egy hím, rajhalakból minimum 6-8 vagy inkább 10-12, főleg a vízközti fajokból.

Ez inkább egy nyugodtabb vizű, dúsabban növényesített akva lenne.

Ha picit kevesebb növény és nagyobb áramlás érdekel akkor mehetnek dániók és kalászhalak/ szivárványhalak (pl: malabári dánió, türkizkék szivárványhal, törpe szivárványhal, boeseman szivárványhal stb) néhány kisebb Botia csíkfélével, belőlük inkább csak egy fajt (pl: törpe díszcsík, sávos, pakisztáni, zebraöves stb).

Ez csak így hirtelen két ötlet, de természetesen még rengeteg lehetőség van. Viszont a halak előtt a technika (pl: szűrés) és növényzet élvez prioritást. Meg mindezt tudással kell felkarolni, szóval ne kapkodjátok el, olvassatok sokat 😁👍

Ami még fontos ,hogy ha lehet felkészülten menjetek vásárolni mert az eladók szeretnek bármit és mindent rásózni az emberre (tisztelet a kivételnek, persze).

“20-22 az átlagérték.”

Mármint a Gh (összkeménység) annyi? Vagy hogy érted az átlagot?

Igazából ez inkább részletkérdés. A lényeg ,hogy megbizonyosodtunk arról ,hogy kemény vizetek van s ezt észben kell tartani. Szóval halakból a kimondottan lágy vizet kedvelőket lehetőleg kerülni érdemes, tehát ha az ajánlott oldalakon egy fajra azt írja ,hogy a keménység maximuma nem több mondjuk 10 nk-nál akkor az inkább felejtős.

De még mindig szóba jöhet sok ázsiai faj, rengeteg közép-amerikai faj pl: elevenszülők, sok-sok afrikai faj amik többségében sügérek, stb-stb. Dél-amerikai fajokból van pár aminek elmegy, pl: néhány páncélosharcsa faj. Viszont én bíztatnálak egy minél inkább biotóp-szerű élőhely kialakítására, tehát amennyire lehet egy helyről származó fajokat nézzetek ki. Az is haladás ha legalább egy kontinensről valók és hasonló vízáramlást stb szeretnek.

(Amúgy csak így zárójelesen: a különböző harcsák, garnélák, csigák stb nem takarítanak. Mármint feleszik a kajamaradékot, fajfüggően az elhaló növényzetet is meg ilyenek, de ők is ugyanúgy ürítenek, ezzel terhelve a vizet)

“Ha esetleg szükséges lágyítani a vizet akkor mi a legjobb megoldás? Olvastam hogy a driftwood lágyítja a vizet nyilván nem fog csodát művelni vele.”

Úgy általában a fák nem sokat lágyítnak. Némi csersavat s hasonlókat engednek a vízbe (fától függ ,hogy mennyit), ez ad a víznek egy barnás színt s ez valamennyire savasít (ami részben összefügg a keménységgel, többnyire a Kh-val/ változó-/ karbonátkeménységgel). De alapból kemény vízben csodát nem tesz, inkább az eleve lágy vizet tudják kicsit savasítani ami jó ha olyan fajokat tartasz amik azt szeretik.

Hosszútávon, főleg ekkora mérethez, RO szűrő (fordított ozmózis) érné meg. De ez is inkább csak akkor ha kimondottan lágy vizet szerető fajokat szeretnétek. Merthogy az sem csak 0-ás vizet gyárt, hanem mellé a kemény “szennyvizet” aminek mennyisége jobb esetben is csaknem duplája a 0-ás víznek. S mivel az a víz nagyon kemény ezért elég rossz például mosogatni, szobanövényeket öntözni stb. Többnyire WC leöblítésére jó.

Ahogy írtam keményebb vízben is rengeteg lehetőség van, s 20-22 nk nem is annyira vészes. Kezdőbarát növényeknek jó (ha a fény is jó, ugye), halakból meg rengeteg van. Szóval szerintem céltudatosan olyan fajokat válasszatok amiknek jó a vizetek, mintsem már a legelején x összeget beleverjetek lágyításba mikor nem is biztos ,hogy kell.

Ami a választást illeti szerintem az új infókat figyelembe véve nézzetek ki legalább egy fajt ami tetszik s akkor tudunk ahhoz ajánlani másokat. Az ajánlott oldalakon vannak keresők mindenféle szűrőkkel, lehet bátran játszani velük :))

A betták agresszivitása elsősorban a fajtársaik ellen érvényesül, a többi halakkal nem keverednek olyan ádáz harcokba, mint amikor két hím betta találkozik (azok csúnyán megtépázzák egymást).

Egy 200 literes, sok búvohelyes akváriumban talán még a nőstény is "megfér", de hímet mindenképpen csak egyet érdemes tartani.