A balaton iszapja használható akvárium táptalajnak?

Az iszap lisztfinomságú üledékes közét, ami kisebb erőhatásokra is lebeg a vízben, opálossá, zavarossá teszi azt.

Az iszap önmagában nem táptalaj, az iszapszemcsék között lévő szerves anyagokat tudják a növények hasznosítani, amelyek viszont akváriumi körülmények között nem kontrollálhatóak jól, a bomlás során keletkezhetnek mérgező gázok is.

A sóder különböző kőzetszemcséket tartalmaz, így iszapot, és homokot is.

Az iszapot többszöri átmosással el lehet távolítani, szitálással pedig a sóderszemcsék méretét lehet behatárolni, ha az a cél.

Előkészítés nélkül a sóder sem alkalmas akváriumi talajnak, és még a mész tartalmára sem árt ellenőrzés

“A másik kérdésem hogy mi az esélye annak hogy homok a tetején meg bontódik és onnantól kezve a föld közvetlenül erintkezik a vízzel?”

Akkor tud felkeveredni a föld/ táptalaj/ akármi amit a fedőtalaj alá raksz ha felkavarodik a fedőtalaj. Például ha túl sokat pakolászod utólag a növényeket, túrkálós halak kerülnek be vagy túl mélyre hatolsz talajporszívóval. Ha ezekre figyel az ember akkor nem lesz gond.

S igen, növénypakolászáshoz használható az ültetőtálas módszer s akkor csak a tál aljába raksz táptalajt. Ez főleg akkor hasznos ha szeretnél nem annyira robosztus növényeket és túrkálós halakat is, ilyenkor szoktak legfelülre, a növény töveihez nagyobbacska köveket rakni ,hogy a tálból ne túrják ki.

“Ha igen akkor mi a teendő?”

Ha lehet akkor vissza kell fedni és nem árt egy szokottnál nagyobb vízcsere mert a sok feloldódó tápanyag miatt könnyen megugorhatnak az algák. Ha túl súlyos a helyzet akkor restart.

“Kérdésem akvárium pucoláskor a homok és a föld összekeveredik és ilyenkor ezt ki kell dobni és új homokat és földet szerezni?”

Normál esetben nem kell egy akváriumot annyira kipucolni ,hogy talajostól szét kelljen szedni.

Másesetben sem muszáj kidobni. Ki lehet mosni a talajt s csak a sódert/ homokot/ akármit újrahasználni. Illetve lehetséges még az akváriumban kiszedni, pl valahogy így (ezt lehet talajporszívóval s külső szűrővel is):

[link]

“Nagy kérdés hogy a földből hány centi kell és hány centi homok kell rá?”

Általában legfeljebb 1-2 centi táptalaj/ föld és rá legalább 5 cm fedőtalaj ajánlott.

A földet nem kell az oldalakig vagy az előtérig kitolni, sőt, érdemes pár centire elhúzni onnan mert egyrészt amúgy sem lesz növény telibe az üvegnél, másrészt kívülről furcsán nézhet ki. Ha tudod kb hol lesznek növények akkor oda érdemes földet rakni (pl: ha nem tervezel ültetni az előtérbe akkor felesleges oda is földezni).

olvass régi könyveket abban részletesen le van írva

vakondtúrásból való fekete földet, faszenet, agyagot, erdei földet, komposztot stb kevertek egymással különféle arányokban

Mert mésszel van tele.

A sima homokot ki kellene savaznod pl. sósavval vagy ecettel, addig amíg pezseg. Többször kell cserélni a löttyöt, mert kimerül. Utána irgalmatlan alaposan kiöblíted vízzel, ph mérővel ellenőrzöd.

Így színtiszta kvarchomokot kapsz, ami tökéletes lesz akváriumba.