Mit tegyek a babommal?
Már nem ugrál a mexikói ugróbabom, lehet h meghalt?:(
Pedig mindent úgy csináltam ahogy a használati utasításban le volt írva...
"...A gyümölcskukacok rokonságához tartozik még egy érdekes külföldi sodrópille, amely az azelőtt oly sokat megcsodált táncoló vagy ugró babok jelenségét okozza. Az utóbbiak persze nem igazi babok, hanem bizonyos faszerű, a Mexikóban tenyésző kutyatejfélék Sebastiana-nemébe tartozó növények kemény, szürkésbarna termésgerezdjei. A gömbölyű terméstok három, 120°-nyi tompaszögben egymáshoz símuló gerezdből áll, amelyek mindegyikének külső oldala domború, ellenben a két belső, tompaszög alatt összefutó oldala egyenes, lapos. Ördögbaboknak is nevezték őket, mert közben-közben rendkívül sajátságos, eleinte érthetetlennek látszó viselkedést mutatnak. Egyes babok ugyanis, amelyek addig egészen nyugodtan feküdtek domború oldalukon, hirtelen, minden külső ok nélkül, inogni kezdenek. Mások egyszer csak átvetik magukat egyik egyenes oldalukról a másikra, vagy a levegőbe is pattannak. Különösen a melegben élénkek a babok. Ekkor vadul forognak, gördülnek össze-vissza, úgyhogy csakugyan valami ördöngősségre gondol az ember. A kis bűvész azonban a táncoló bab belsejébe van rejtve. Ez nem más, mint egy fehéresszínű, kemény feketefejű sodróhernyó, amely csak a bab felnyitása után válik láthatóvá. Lakásának belső falát gondosan bevonta selyemkárpittal és időközönként szűk otthonában akrobatamutatványokkal szórakozik, miközben teste végével megkapaszkodik és fejét a falhoz ütögeti, úgyhogy a bab egyensúlyát elvesztvén, gördülő vagy ugráló mozdulatot végez. Ha a hernyót továbbra is benthagyjuk börtönében, vagyis nem bontjuk fel a babot, abban végül bábbá alakul, miután előbb még egy kicsi kerek fedőcskét rágott a külső héjba. Ezt az érett báb a feji részével felemeli, a nyíláson át némileg kitolódik, hogy az igénytelen kis lepke, amely a Carpocapsa saltitans Westw. nevet viseli, a szabadba törhessen. Az ugró babokkal s egyéb ugró terméssel, amelynek szintén rovar az ugratója, részletesen foglalkozott Jablonowski egyik szakdolgozatában, amely a Természettudományi Közlönyben (37. köt., 1905.) jelent meg..."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!