Hogy lehet egy állatot családtagként szeretni?

Nálunk azért tekinthetők családtagnak, mert egy lakásban lakunk, az ágyunkban alszanak, egész nap együtt vagyunk velük. Amikor szomorú vagyok, sokszor beszélek a kutyáimhoz. Jól esik, hogy van valaki, akinek kiönthetem a szívem. egy hűséges, bátor, ragaszkodó, tündéri állat. Aki egész nap azt lesi, mit csinálok, követ, szórakoztat stb.

Ízlések és pofonok. :)

teljesen megértem azt is amit az első két válaszoló írt, de valamilyen szinten mégis a kérdezővel értek egyet. Vegyük például a legalapvetőbb házi állatot a kutyát, nem értem miért kell nyalni-falni, beengedni az ágyba és családtagként kezelni. A régi világban is szerették a kutyát, hiszen nem új mondás, hogy a kutya az ember legjobb barátja, a vadászok sokszor az életüket bízták rájuk, és hűségesen szolgálták, segítették, szerették egymást. Viszont! mindig ott volt az a a kicsi de elválaszthatatlan fal: "mégis csak egy kutya" ezt manapság sokan megpróbálják átlépni és ennek az eredménye: kutyaszőr a kajában, (vagyis mindenhol), piszok, és a gazdák értelmi szintjének leépülése (nyali-fali, "jaj te kis cukimuki" pussz pussz

bocsi a regényért én ezt gondolom.

Ezt én sem értem.Ezeknek az embereknek valami nem stimmel az értékítéletükkel.Ismerek én is olyant,aki együtt alszik a kutyájával,sőt olyant is,aki egy tányérból eszik vele.Ez azonban az ő magánügye.

Az viszont eléggé felháborít,hogy emberek hatalmas pénzeket költenek állatmenhelyekre,de az éhező,tisztességes családok gyermekeinek eszükbe sem jut egy tál ételt adni.

Nem azt mondom,hogy ne legyenek állatmenhelyek.De ne tartsanak ott olyan állatokat hónapokig-évekig,akiknek esélye sincs gazdára találni.Ez felesleges pénzpocsékolás.

Tudom,hogy most az állatvédők azt mondják,hogy ők is élőlények akiknek joga van az élethez.De vajon a bolhák,szúnyogok,patkányok csótányok nem élőlények ?Az érdfekükben mégsem szólal fel senki,sőt,mindenki írtja őket.

Valahogy fontossági sorrendet kellene tartani az élőlények között,és elsőnek az embernek kellene lenni.

Úgy hogy ők is annak tekintenek minket. (etológiai kutatások bebizonyították, hogy a kutya sok helyzetben - tulajdonképpen a szaporodást kivéve mindenben - fajtársnak tekinti az embert...)

Másrészt mi is az állatvilág részei vagyunk, van rendszertani besorolásunk is, ilyen téren egyáltalán nem emelkedünk ki a többi állat közül...

Első vagyok!

Azért mert a kutya a lakásban van (panelben lakunk), nem jelenti, hogy szőr van a kajában. Persze alapos takarítást igényel, de szívesen megteszem. Minden séta után lábmosás és bunda-kikefélés van.. Tehát tisztán jönnek be az ágyba. Szeretem a fejüket puszilgatni, meg ők is megnyalják a kezem, az arcom. Ha vége a "pusziszkodásnak", kezet és arcot mosok. Szerintem ez nem olyan gáz dolog.

17:25!

Egyrészt igazad van, mert az éhező embereknek is kellene segíteni. De! Ha te az utcára kerülnél, szerinted ki segítene rajtad? Azért ezeken érdemes elgondolkozni.

Az emberek nem tisztelik egymást annyira, hogy ilyen helyzetekben segítsenek a rászorulón. Az ember meglopja, megöli, megalázza az embertársait. És sokan ezt látják maguk előtt, nem azt, hogy az ember önhibáján kívüli okból lett otthontalan, és éhezik.

Ilyen a világ:S

Persze,hogy úgy szeretem,hiszen az életem része!Feltétel nélkül szeretem,gondoskodom róla...meg mondom őszintén különb,mint némely családtagom!:D

DE nem engedem az ágyamba,konyhába,mert ő egy kutya.