Mivel etessem a probiotikumaimat? Ti mivel tápláljátok a sajátjaitokat?

Kedves Hozzászóló!

Igazán köszönöm, hogy próbáltál segíteni.

Szeretném a figyelmedet felhívni arra, hogy ezek a baktériumok nyilvánvalóan léteztek azelőtt, hogy a XX. és XXI. században elkezdtek étrend-kiegészítőket gyártani és forgalmazni.

Írok egy példát: a disznó az egy emlősállat. Az emberek egy csoportja a disznót ennivalónak tartja, de attól még a disznó egy állat.

(Nem mélyedek el most abban a témában, hogy az emberek másik csoportja az állatokat nem tekinti tápláléknak.)

Kérlek, olvasd el figyelmesen a 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendeletet az étrend-kiegészítőkről (2012. november 1-jével hatályos változat). Például itt megtalálod: [link]

„étrend-kiegészítő: a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat.”

Ha elfogyasztok egy répát, akkor azzal viszek be magamba béta-karotint, ha csipkebogyót vagy citromlevet iszom, akkor jut belém C vitamin, mégsem mondjuk azt a citromra, hogy C vitamin, a répára pedig azt, hogy béta-karotin, sem pedig azt, hogy a répa vagy a citrom étrend-kiegészítők, hanem zöldségnek, gyümölcsnek nevezzük ezeket a növényeket.

A növények közül vannak olyanok, amelyekről az emberek felismerték, hogy – adott esetben – gyógyhatással bírnak, ezeket azután gyógynövényeknek kezdték el hívni. Ez is csak egy elnevezés.

A baktériumokat is nevezhetjük egyszerűen annak, amik: baktériumoknak, illetve, sokszori emberi beavatkozás után étrend-kiegészítő tablettákkal, folyadékokkal be is juttathatjuk azokat a szervezetbe. (Nem tabletta formában születnek a baktériumok, így az már csak egy előállított formába és vivőanyagba, adalékanyagba beillesztett baktérium.)

A „barátságos baktériumokról”, a probiotikumokról még nem tudja a tudomány azt, hogy eredetileg benne vannak-e az emberben, emberi sejtekből alakulnak-e át baktériumokká vagy kívülről jutnak be a szervezetbe.

Remélem, érthető, hogy mi a mondandóm. A mostanában használatos „étrend-kiegészítő” elnevezés előtt is éltek baktériumok, mikroorganizmusok akár a világban, akár az emberi szervezetben, bennünk.

Bárki nevezheti a malacot élelmiszernek, attól én malacnak nevezem, ahogy a baktériumokat, vitaminokat, ásványi anyagokat továbbra is baktériumoknak, vitaminoknak, ásványi anyagoknak fogom nevezni, nem pedig étrend-kiegészítőnek (utóbbi amúgy is egy nagyon tág fogalom).

Amennyiben a wikipédián található „probiotikum” szónál található magyarázat alapján írtad a hozzászólásodat, akkor kérlek, hogy vedd azt figyelembe, hogy a wiki az nem például egy Magyar Értelmező Kéziszótár, nem hivatalos lexikon. Nem mindegyik szócikk szakszerű vagy lektorált!!! A wikipédiát annak olvasói szerkesztik.

Ajánlom a figyelmedbe a következő linken található cikket: [link]

Itt olvasható többek között: „Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLÁSA és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké.”

„Prebiotikumnak a hasznos bélbaktériumok táplálékát, probiotikumnak magát a hasznos baktériumflórát, illetve az ilyen törzseket tartalmazó étrend-kiegészítőket nevezzük. A szó a „bios” = „élet” szóból származik: „pro bios” = az életért.”

Tehát eredetileg a baktériumflóra neve volt, csak utána egy étrend-kiegészítőt is így neveztek el, mely annak tartalmáról kapta a nevét.

„A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a HASZNOS BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLÉKÁT képezik. Ilyenek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő (többnyire vízben oldható) rostok. Kiemelkedően jó prebiotikus hatású – az anyatejen kívül – a csicsóka (a képen), a hagymafélék, a cikóriagyökér, az articsóka, a bab, a borsó, a zabpehely, a tönkölybúza, de a tejsavó is (ha megfelelő gazdálkodásból származik). Az állati termékek nagy része nem segíti a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaz.”

Persze, az is lehet, hogy az a cikk, amelyre én hivatkoztam, sem tökéletes!

Mindenesetre arra voltam kíváncsi a kérdésem feltevésekor, hogy mik a prebiotikumok (a cikkben felsoroltakon kívül)! Még most is kíváncsi vagyok arra, hogy mi a kérdésemre a válasz.

Ezt is találtam: „Az élelmiszerekben leggyakrabban előforduló prebiotikumok, az oligoszacharidok például a fructo-oligoszacharidok, az inulin, galacto-oligoszacharidok, vagy a laktóz.

A legújabb ismeretek szerint az anyatejben több mint 130 laktózból származtatható oligoszacharid található szignifikáns mennyiségben. A tehéntej ezeket csak nyomokban tartalmazza. Az anyatejben található oligoszacharidok egy része prebiotikumnak tekinthető. A prebiotikumok közül pedig a legfontosabb az inulin.

A prebiotikumok előfordulása a természetes tápanyagokban:

Természetes módon többek között a csicsókában, hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban találhatóak meg.”

Forrás: [link]

Mindezt természetesen elolvastam és értelmeztem. Amennyiben te figyelmesen elolvastad volna, amit írtam, akkor észrevehetted volna, hogy több, mint a felét nem bemásoltam, hanem megpróbáltam veled megértetni azt, hogy mekkorát tévedtél és félreértelmezted a probiotikum szót. Mivel nem tudtad belátni azt, hogy tévedtél, ezért jössz azzal, hogy nem megfelelő helyen tettem fel a kérdésemet, pedig megfelelő helyen tettem fel, mivel az ember is egy állat. :-)

A biotáplálkozással foglalkozó oldalakon író emberek véleménye nem érdekel, azért nem kérdezem meg olyan weboldalon a kérdésemet. A kérdésem egyébként sem biotáplálkozással kapcsolatos.

A gyakorikerdesek.hu olvasóinak a válaszára vagyok kíváncsi, ha tudják a választ, ha pedig nem, akkor mindegy.

Szia!