Mi segített feldolgozni,hogy elvesztetted a háziállatod?
Egy hónapja hagyott itt a kutyusom,10 évet volt velem
Most kezdem igazán érezni,hogy már nincs.
Elmondhatatlanul hiányzik és hatalmas űrt hagyott maga után.
Próbálom elengedni,mert már idős volt,és a végére sajnos beteg is lett.
Rengeteg képem van róla,azok nyomtatva,és mágnes formában is vannak.
Gondoltam már tetoválása is.
Nektek mi segített feldolgozni a hiányát?










Nekem is lett tetkóm róla❤️ plusz az idő, nagyon sok idő..
2 éve hagyott itt életem első kutyája 14 évesen, a nagybetűs kutya. Nekem mondjuk az is segített, hogy az évek alatt mentettünk 2 másikat is, úgyhogy nem maradt üres a ház
Igen,sajnos üres a ház nélküle.
Szeretnék másik kutyát,de úgy érzem még idő kell :/
Nem őt szeretném pótolni,hanem azt az ürességet,és szeretetet amit egy állat tud adni
A tetoválások nagyon gondolkozom.
És igen,tudom,hogy az idő az,ami segít.





Lehet, ez szarul hangzik, de nekem a másik kutya. Kb 2 hét múlva már nálunk volt, 10 évet élt velünk, mielőtt elment. Ettől még sosem felejtettem el az előzőt, nála pedig fel tudtam készülni, hogy hamarosan eljön az idő (az előző nagyon tragikus volt, fiatalon meghalt egy genetikai betegségben). Most nincs kutya már másfél éve, de nem a gyász miatt, hanem mert jelenleg nem jutna rá elég idő. Volt már néhány a közel 30 év alatt, ez a leghosszabb időszak, hogy nincs, de soha egyikük sem lett elfelejtve attól, hogy gyorsan érkezett más a “helyére”. Ráadásul mindig menhelyi kutyánk volt, örültem, hogy jobb sorsot tudok adni egy állatnak.
Apukám több, mint 50 év távlatából is emlékszik a kedvenc gyerekkori kutyájára, akit azzal a szöveggel ajándékoztak el, hogy “majd úgyis elfelejted”. Hát nem. Aki fontos volt, az örökre a szívünkben marad.





A gyász mindenkinél máshogy működik. Valaki egy hónap múlva magához vesz egy másikat, valakinek kell egy év, valakinek többet nem lesz háziállata. Adj magadnak egy kis időt, sírd ki magad, ne nyomd el az érzelmeidet. Majd érezni fogod mi jó neked.
Ami nekem segített, hogy az első időszakban nem nézegettem róla a képeket, összegyűjtöttem őket egy albumba és beraktam a biztonságos mappákhoz. Csak akkor néztem már újra őket, mikor már enyhült a fájdalom. Nem töröltem ki őket, a mai napig meg vannak, de segített hogy nem volt szem előtt. Mikor már jobban voltam, visszaraktam rendesen a kamera albumba ahogy volt előtte is.
Nekem később újra lettek állataim, nekem úgy otthon az otthon ha ott zizeg mozog valami. Most macskám és hörcsögöm van. Fontos hogy ha újra állatod lesz, ne hasonlítgasd folyton egymáshoz őket, mert belekerülhetsz egy körfogásba, újra hiányozni fog aki elment és nem tudsz úgy örülni az újnak.










Ezt a tetoválást felejtsd el...
Vegyél egy másik kutyust, vagy hozz telepről.





További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!