Az állatvilágban miert van ennyi gonoszság?

Ezt magyarázd meg a kakukknak 11-es 😃

#9 Boldog lennék, ha csak viccből kellett volna leírnom ezt. ":D" Ezt azért tettem hozzá, mert már kínomban mosolygok sokszor.

Kell az egyensúly

Szerintem nagyon ügyesen megválaszoltad a saját kérdésedet: az állatvilágban a ,,MI fogalmainkkal élve gonoszságok" vannak. Kicsit zanzásítok, hogy egyszerűbb legyen és ha érdekel a téma utána olvashass :) Valójában az ember az őskortól kezdve idegenedik el a természettől, ennek eredményeként ma már ott tartunk, hogy abszolút nem érti a környezete jelzéseit, lecsökkentek az észlelési készségei, a gazdasági és ipari (termelői és fogyasztói) keretek pedig elsősorban kizsákmányolható, felhasználható erőforrásként tekintenek a természetre: teljesen átalakítva azt. Ugyanakkor ahogyan az épített úgy a természetes (,,vad") környezet is hat rád, befolyásolja a kedély állapotodat, az egészségedet és az életminőségedet is. Hogy lehet ez? Gyakorlatilag evolúciós bio- és pszichológiai szempontból a sejtjeid és a génjeid emlékeznek arra a történetileg sokkal hosszabb időszakra, amikor még szervesen beágyazva éltél együtt a természettel és ezt a társadalmi, gazdasági hatások nem tudták még ennyi (sokkal rövidebb) idő alatt kioltani. Viszont ez a pár száz év már épp elég volt ahhoz, hogy elidegenődj a természet evolúciós rendjétől, tehát a benne zajló nyers folyamatokat ne emberi mércével (gondolkodás, empátia, magyarázat társítás) szemléld, hanem annak lásd amik: ösztönös, fajfenntartó cselekvések. Természetesen az állatok között is vannak fajok amelyek nem csak az utódjaikkal altruisták, hanem más fajokat is kisegítenek (főleg fiatal példányok/fiókák esetében), vannak olyanok amelyek közt mindkét szülőpár kiveszi a részét az utódgondozásból, vannak ahol meg még a nőstény sem. Megint más fajok egy falkában maradnak az utódokkal, míg mások elzavarják a vadászterületről is azokat. Emberként szemlélve az, ha egy bizonyos állat nem ,,humánusan" jár el- riasztó és szomorú. Ugyanakkor az állatok nem emberek, őket az ösztön hajtja és a természethez való alkalmazkodás (adaptáció). Ha egy állat egészségügyi okokból mondjuk kisebb marad mint a társai, vagy esetleg nem növeszt szőrt, vagy beteges- kicsi valószínűséggel fog párt találni, foglal el falkában/csoportban domináns szerepet (ennek a pozícionálásnak többféle jelentése van), sőt az is elképzelhető, hogy a társai megtámadják, kiközösítik vagy elüldözik a ,,mássága" miatt- ami mind rontja a túlélési esélyeit. Viszont sok állatfajnál az egész csorda/falka stb. túlélését ronthatja, ha pl. beteg/sérült tagot ,,cipel"- ezért ilyen szempontból az emberhez részben hasonlóan az állatok is képesek döntéseket meghozni, csak ezek sokkal inkább ösztönvezéreltek és sokszor a természeti adottságoknak is kitettek. Pl. amikor egy gólyának döntenie kell, hogy nem eteti tovább az egyik (általában leggyengébb vagy legfejletlenebb) fiókáját, akkor az a számunkra-még a tudatos állatvédők számára is- borzasztóan kegyetlennek tűnik, hiszen él, megvan az esélye hogy túl is éljen: azonban ez az egészséges utódok túlélésének biztosítása érdekében történik; és sokszor befolyásolja a szülők egészsége, a rendelkezésre álló energiaforrások (pl.táplálék és környezeti diverzitás) is. Most nyílván nem részletezünk mindenféle, megfigyelhető ,,kegyetlenséget vagy barbárságot", de a delfin csoportos erőszak, az nem hasonlítható az emberi nemi erőszakhoz>> egyszerűen arról van szó, hogy a potenciális nőstényt rövid idő alatt több hím próbálja megtermékenyíteni. Ennyi erővel a visítozó macskákra is rácsodálkozhatna bárki, mert ott a hím macskák pénisze tüskés, amely miatt a nőstény ha teheti ,,kiugrik a párzásból", ezért is kapja el a nyakánál a bőrt a hím és szorítja le a nőstényt, ami kegyetlenül visítozik, morog és fújtat. Aztán rövid időn belül (amíg tüzel), számtalan egyéb kandúrral játssza be ugyanígy, ugyanezt a fájdalams aktust.. Ezzel szemben a nőstény hiéna még a szagát is képes elváltoztatni, ha nincs kedve párosodni a hímekkel- ill. felerősíteni azt, ha meg van:) Az oroszlán falkában él, nem bántja a falkában levő kölyköket: ha idegen falkából kerül a territóriumukra hím (akár kölyök, akár felnőtt)-akkor azt a feromonok miatt megtámadja. Ez a dominancia. Általában azok az állatok amelyek territoriálisak (jelölik is a területeiket és harcban védik is (macskafélék pl. ilyenek), azok dominánsak is. Nyilván egy domesztikált kerti cica nem fogja széttépni a 2 utcával arrébbról beszökött szomszédcicát, de ivarérettségtől függően könnyen lehet belőle harc:) A szimbionták (akár baci,akár gomba, akár növény,akár állat) általában vagy valamin élősködnek annak hátrányára (főleg a gombák), de leginkább kölcsönös haszonnal vesznek részt az együtt társulásokban. Igen, a paraziták azok olyan fajok amelyek más élete során növekszenek és szaporodnak és bizonyos fajaik emberben is élnek. Az állatvilág, a növényvilág, a környezeti jelenségek és az egész bioszféra csodálatos, változatos, gazdag és persze roppant komplex. Láncszerűen kapcsolódik egymáshoz, periodikusan és ciklikusan változik. Ma az ember miatt a 6.geocídium zajlik, tehát több 100 faj hal ki évente emberi mulasztás és emberi cselekmények miatt (ebbe benne van a szemét felhalmozása és sajnos az ipari mértékű tömegtermelés is (tájseb, szennyezés, égetés, monokultúra, textilgyártás, farmakológia, növényvédőszerek stb). Nehéz megérteni, mert nem érezzük olyan konkrétan a minket körülvevő természet sérülékenységét, mint pl. amikor mások érzelmeit kémleljük vagy a saját testünkön kívül/belül érzünk pl.fájdalmat, zsibbadást stb.- hogy ha ez így folyatatódik (márpedig így fog) akkor az nagyon hamar nagyon súlyos és globális következményekkel fog járni:a szélsőséges időjárás, a migráció, az egészségkárosodás és a felmelegedés (ezzel együtt a megnövekedett agresszió) csak 1-1 részlete lesz ezeknek a következményeknek.. Végül egy picit arról az emberi képességről, amely révén humanizáljuk az állatokat/növényeket: egy részét érzelmi kivetítésnek nevezzük (hasonlít az empátiához, ami során magunkat xy helyébe képzeljük: ez minden élőlénnyel múködik, a japánoknál meg még az AI hentaiokkal is), más részét pedig ennek révén létrejött antopomorfizmusnak, vagyis ,,humanizációnak" (feltételezzük, hogy az élőlényeknek ugyanolyan érzelmeik vannak, mint nekünk, és elképzeljük, hogy mit érezhet ha fájdalmat, szenvedést, ignorációt vagy erőszakot él meg). Nyilván az utóbbiról nagyon sok filozófiai vita folyik-pl.az állatkísérletek miatt, de az állatmentők között is- mindenesetre úgy tűnik, hogy a nagyon érzelmi alapokon működő embereknél ez egy ösztönös, kódolt érzékenység, gyakorlatilag az őskorból fennmaradt természeti univerzális altruizmus egyik megjelenési mintázata. Tulajdonképpen ez az amire te is rávilágítottál az utolsó mondatoddal-és etikailag itt lesz érdekes a kérdés (ebbe sem fogok most belemenni): felruházhatóak-e az állatok emberi érzelmekkel és tulajdonságokkal? Ha igen, beleavatkozhat-e (saját szempontjából ,,jogosan") a természetes folyamataikba az ember ill. egyáltalán érdemes/jogos-e úgy szemlélni az ösztönös viselkedésüket, hogy közben a saját szociális/társas szabályoknak teret adó emberi keretekben próbáljuk értelmezni és kezelni azt.. Igen, az állatok és éreznek, az állatok is gyászolnak, az állatok is életciklusokon mennek keresztül és generációkat hoznak létre: ugyanakkor az állatok nem emberek és ez fordítva is igaz. Ha ezt nem engeded el, a nyersnek tűnö, de rendkívül finoman alkalmazkodó folyamatokba avatkozol bele, vagy minősítesz egy-egy megfigyelést alapvetően ,,rossznak", ,,kegyetlennek" vagyis dehumanizáltnak és/vagy kriminálisnak (aka bűncselekmény)-és ez nem jó, mert ez helytelen logikai torzítás. A természet összetett folyamatokat rejt, amelyek nem is egészen megismerhetőek- azonban érzékeny és sérülékeny. Ha szeretnéd megérteni (részben) olvass sokat és ha teheted tölts is időt benne (mondjuk sétálj a fák alatt). Vannak fenyők, amelyek magjai több évtizedig csücsülnek valahol a földben, arra várva, hogy annak felszíne felhevüljön és előtörhessenek. Aztán ezekbe az erdőkbe hogy-hogy nem, rendszeresen belecsap a villám: kis részük kigyullad, majd a lángok spontán elcsitulnak és a felperzselt föld alól előbújik az első hajtás. Igen, néhány fenyő akaratlanul is megég ,,cserébe"..Ugyanígy a fák gyökerén található gombák kommunikálnak egymással: a fákat ráveszik, hogy a fotoszintézis során szénhidráttal hízlalják őket, míg cserébe ők akár az idegsejtek, összekötik és segítik (wood wide webs) a fákat kommunikálni, amelyek így ellenállóbbakká és egészségesebbekké is válnak (pl. etetik egymást, ha egy tagjuk rosszabb helyre nőtt és kevesebb fényhez jut:)) Ha kivágod viszont a fát, azzal elveszítik a többiek a kapcsolatot, ezáltal mind sérülékenyebbé válnak. Akkor a gyökereken élősködő gombatelepek, most hasznosak vagy haszontalanok? Szintén egy fás sztori: a zsiráf szívesen rágcsál a szavannán. Bizonyos fák védekezés gyanánt erős illóanyagot bocsájtanak ki, amely miatt ehetetlenné válnak. Mivel az illóanyag nem csak a betolakodót riasztja el, hanem jelez a többieknek is, a közelben levő fák láncszerűen mind hasonló illóanyagot bocsájtanak ki-ezért a zsiráf kénytelen sokkal meszebbre vándorolni, ha újra rágcsálni akar.. Ebben az esetben a fák hozzánk hasonlóan tanulékonyak voltak-e e védekezés kialakításában vagy nem? .. Szóval a természet csodás, és az ember is csodás- egészen addig míg a saját érdekében nem termeli ki maga alól a környezetét és önt mindent betonba, fémbe és chipbe. Bíztatlak, hogy ha érdekel a téma és szívesen olvasnál akkor keress környezeti neveléssel kapcsolatos kezdő könyveket és fokozatosan bővítsd a repertoárt. (Darwint érdemesebb sokkal később megérteni, mert a műveiben jelentős antopo kritika és ökofilozófia is van és nem feltétlen minden azt jelenti, ahogy és aminek először olvasod:)) Hajrá, hajrá!