Mit éreztek ha eltapostok egy csigát?

Én ilyenkor mindig elkések minkából mert összeszedegetem őket az útról és átrakom a fűbe meg a gilisztákat is.

Ha rálépnék véletlenül engem is megviselne. Borzasztóan sajnálnám. Egyszer meg kellett ölnöm 2 csótányt. A mai napig bűntudatom van miatta. Borzasztó volt. Nagyon sajnáltam őket is pedig annyira rondák. Minden másr kiteszek az ablakon. Sőt télen egy paprikában lévő kukacot kiteletettem a hűtőben. Szép lepke lett belőle tavaszra. :)

Nem taposok rájuk,ha tehetem arrébb rakom őket a fűbe, virágok közé. Ha nem megy, kikerülöm. Ha rátaposok, mondok egy imád érte, bocsánatot kérek és tovább megyek, a többi csigára meg vigyázok.

Hiába kicsi, ő is egy élet és megérdemli, hogy éljen!

A szúnyogokkal, csípőlegyekkel, rühatkával, lapostetűvel, hajtetűvel, ágyipoloskákkal másképp állok-azokat irtom ha tudom, minddel találkoztam sajnos személyesen is...

Természetesen sajnáljuk. Talán egyet-kettőt, ha letapostam, figyelek, ha eső után járok a kertben. Párom már sajnos többre rálépett (nyilvánvalóan véletlenül), ő is sajnálja őket.

Anyukám is nagyon szereti a csigákat, hogy milyen aranyosak, és igaza van.

Falun lakunk, a templomkertben is sok a csiga eső után, nagyon kell vigyázni, hová lépek.