Csalódtatok már háziállatban?

Úgy, mint egy emberben, nem. Szerintem a szüleim csalódtak az akvarisztikában. Még kicsik voltunk tesómmal, amikor anyám öccse megajándékozott minket egy akvárium szettel. Halakat persze már mi vettünk bele. Sose volt akváriumunk, a szüleimnek sem gyerekkorukban. Jó ötletnek tűnt, hogy nem kell sétáltatni, viszonylag kicsi a helyigénye, nem zajos, a szomszédokat nem zavarja, nem harap, nem karmol, nem kell miatta korán kelni, és lehet nézegetni. Csak éppen beletört a bicskánk. Voltak üveggömb díszeink, azt az egyik szomszéd gyerek nekigurította az akvárium falának, az pedig megrepedt, az akvárium takarításában sem voltak ismereteink, néhány halat elvesztettünk a konyhai mosogató lefolyóján keresztül.

Persze, most felnőtt fejjel, meg úgy, hogy rengeteg infó van az interneten (akkor még internet sehol nem volt), látom, mennyi hülye hibát vétettünk, de csalódásnak tekinthető, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az akvárium gyerekkoromban, hogy egyszerre lesz szép szobadíszünk és háziállatunk is az amúgy is kicsi panel lakásban.