A Ti környezetetekben is ilyenek az állatos emberek?
Az én ismerőseim közül mindenki akinek van valamilyem állata, az nagyon felelőtlen, hanyag gazda...
Például nekem van 3 macskám. Egy ismerősöm "véletlen" almaiból származik mind, de 1,2, és 3 évesek. Az anya macska 3 almon van túl... Mindhárom alomból csak 2 született élve, mindig egyiket befogattam, a másikat meg megtartották.
Így az anya macskán kívül 3 macskájuknak kéne lenni, de csak az anya van és egy kölyök. A legidősebb, a 3 éves. A fiatalabbak közül az egyiket elűtötte egy autó, az idősebb megmérgeződött.
A macskákat télen nyáron kint tartják, néha-néha bemehetnek 1 órára a házba, de ennyi.
Napi egyszer kapnak enni, akkor is a legocsóbb tápot.
Az egyetlen pozitív változás az évek alatt, hogy az anyamacska már ivartalanítva lett.
És nagyon sok hasonló ismerősöm van, sokkal töbnen bánnak így az álataikkal mint akik nem.
A szomorú az, hogy simizik, meg babusgatják Őket és azt mondják, hogy szeretik Őket...
De pl. nekem beszólnak, hogy miért eszek sparos jégkrémet, Ők a Ben&Jerry's után meg sem bírnák enni.
Deha felvetem, hogy vannak nem is olyan drága, de ahhoz képest sokkal jobb minőségű tápok, akkor azt mondják hogy nem olyan gazdagok, meg hogy van annak a pénznek jobb helye is.
Meg van olyan ismerősöm akinek pincsi szerű kutyája van és az is kint van minden télen. Igaz, hogy tényleg nem látszik rajta, hogy ártana neki, de szerintem évekkel kevesebbet fog élni, vagy idős korában hatalmas fájdalmai lesznek...
Nektek is vannak ilyen ismerőseitek, barátaitok, rokonaitok?
Az elsőhöz én hasonlítok, semmi bajuk a macskáknak. Az ivartalanítás idén lesz, mert végre van elég kismacska, most épp 5 :D Aztán lehet, hogy megint túl kevés macska lesz a környéken, de több alom tényleg nem kell már neki, már sok volt. Nem szeretek egy szabad állatra ráerőltetni dolgokat (amúgyis sokkal logikusabb lenne, ha a macska ivartalaníttatna engem, mert ő sokkal jobb a kölykök felnevelésében), de látom rajta, hogy nem akar még csillió kismacskát, én pedig bizonyosan nem.
Nem az én macskáim "hivatalosan", csak vannak, félig szabad jószágok, vadnak nem nevezném őket, mert szelídek. Szeretem, ha egy állat nem vad, mi ezzel a baj? Igen, van mérgezés, elütés, miegymás, a szabad élet már csak ilyen.
Mondjuk én nem napi egyszer etetem őket, de ha nem vagyok itthon, akkor igen. Semmi bajuk nem lesz, tele van a mező pocokkal... Amúgyis, napi egy evés teljesen OK egy belevaló emlősnek, akinek nem extrém az anyagcseréje. Én is napi egyszer eszem. De úgy kapnak, hogy beoszthatják, ritkán üres a táljuk tartósan.
Vizet könnyen szereznek maguknak, de most még az is van nekik, egészen oda lehetek magamtól...
A legolcsóbb tápot kapják, amit megesznek, de néha mást is. Egyrészt nyomorgok, másrészt rengeteg príma friss húst vadásznak maguknak. Nem sajnálom őket, gyönyörűek, egészségesek, semmi bajuk, még a kullancsaikat is kiszedem. Kvázi vadállatok, nyilván kint vannak télen-nyáron, de van még házuk is. Igazán jó macskaéletük van. Még ha néha sérülnek is, az anyamacska most összeverekedett valamivel, de a szabad élet ilyen. Én is sérülök, ha nem ülök a házban.
Ja vannak.
Barátom családja is sajnos hasonló.
Ő nem.
Mindig előadják mennyire szeretik a kutyákat, közben szarnak rájuk, kis területre vannak bezárva. De tényleg kicsire, azzal nem lenne bajom, ha nagyobb kertben lennének. 2x3 m kb. Egyik belepusztult vemhességbe (erről nem tudtam, mert barátom titkolta előlem), erre az anyja csak a vállát vonogatta, hogy amúgy is rossz kutya volt. Barátom akkor marhára szégyellte magát helyettük, a másik kutyának szerzett normális gazdát. Meg az anyja folyamatosan kérdezi, meddig él a macskám. Mert szerinte majd ki kéne dobnom, ha terhes leszek. Fú akkor nagyon felidegesítettem magam.
De ő szereti az állatokat.
Az ivartalanítás a másik. Elvileg értelmes ismerősöm sem ivartalanítja a macskáját és minden évben megy a hisztéria és értetlenkedés, minden új alomnál!
Akárhányszor elmesélhetem neki, mennyi kismacskát mentettem már és mekkora meló, leszarják. Csak mosolyognak, majd lesz valami.
Itt vidéken a macska fogyó eszköz. A szomszédnak volt egy gyönyörű hófehér macskája, nagyon barátságos egy állat. Mindig lejött velem a pincébe ha fát tettem a tűzre, nézte hogy mit csinálok a kertben, vagy játszott velünk ha a párommal tollasoztunk vagy bementünk a medencébe.
Ha épp nem etették, átjött hozzánk.
Egy nap eltűnt, meglett az utódja és ennyi.
Pár hét után megkérdeztem a szomszédot, mi lett vele. Nem tudja, kerített másikat. Ennyit ért a fehér macska, számára kiszolgálta az időt.
Anyósoméknak is folyamatosan új macskájuk van, régi megdöglik párévesen, kölykök születnek, elpusztulnak, amelyik felnőtt az mind kötőhártya-gyulladásos és letargiás, lesoványodnak, eltűnnek.
Örökös körforgás.
A vásorban csak ebben az utcában 6 kutya van minden reggel kiengedve, télen a kicsi tacsi amelyik remeg a mínusz 10-ben, öreg kutyák, bringakergető pulik, kerítésrágók.
Egyszer szóltam az önkorminak hogy talán szólni kellene a gazdiknak, válasz: nincs lehetőség, kapacitás, én javasoljak valamit a megoldásra. Jóvan.
Kistelepüléseken örökös gondok ezek és sosem lesz megoldás.
Falun lakom, csak ki kell mennem az utcára és szét kell néznem és ott vannak mindenhol a "mindenki" macskái a kerítések mögött meg üvöltenek a kutyák akik oltás idején hagyják csak el a kertet, vagy (rám nézve) rosszabb esetben épp önsétáltatnak.
A barátaimnak nagyon nincs állatuk, akinek van, ott is inkább a családé, de ők sem igazán tartják jól őket.
Vannak munkakutyás ismerőseim/barátaim is, ott az etetéssel nincs gond, de közel sem foglalkoznak naponta órákat a kutyáikkal, sőtt van, akinél a szobakennelben vannak kb egész nap a kutyák, mert félnek, hogy a házat tönkretennék az udvaron pedig megmérgeznék őket...
Embereknek a sparos jégkrém az, ami a kutyáknak a tescos kutyaszalámi. Érdekes, hogy másokat le lehet szólni azért, amit a saját kutyájának, macskájának ad, de abba már nem illik beleszólni, hogy saját magát hogyan táplálja...
De érted... Én azért eszek sparos jégkrémet és nem Ben&Jerry's-t, hogy a macskáim legalább középkategóriás tápot lássanak.
És nem szólnék bele mások étkezési szokásaiba, csak az értékrend zavar, hogy jég a nassolás is előrébb való mint az állitólagosan szeretett "családtag" háziállat.
Én amúgy Budapesti vagyok, amíg védken éltem nem gondoltam, hogy itt is ilyen rossz a helyzet, csyk másképp.
A mi kutyánk is télen-nyáron kint volt, csak tüzijátékozáskor engedtük be az előszobába. Néha vettünk száraz tápot (akkor sem ezeket a premium izéket), de amúgy házi koszton élt. Oltva volt, a chip még nem volt ekkor kötelező, ivartalanítva nem volt.
13 évet élt. Előtte egy másik kutyánk hasonló körülmények között 15 évet.
Megadjam az elérhetőségeimet és feljelentesz állatkínzásért? :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!